A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a képviselők belekezdenek a földtörvény – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat – általános vitájába. Mindez azt jelenti, hogy a keddi ülésnapon csak a miniszteri expozéra és a frakciók vezérszónoki felszólalásaira kerül sor, a többi képviselő egy későbbi ülésen mondhatja el véleményét.
Egyéb témák parlamentben:
– A képviselők a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvénymódosítást tárgyalhatják.
– Folytatódhat Pintér Sándor belügyminiszter két korábban tárgyalni kezdett javaslatának részletes vitája az úgynevezett létfontosságú rendszerek és létesítmények védelméről, valamint a schengeni információs rendszer fejlesztéséről és a rendészeti törvények egyszerűsítéséről.
Orbán Viktor szombaton, Cegléden azt mondta, az új földtörvény teljes egészében véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi „a zsebszerződéssel kilopott földet”, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól is, és korlátozza a nagybirtokot. A külföldiek termőföldszerzéséről szólva nyomatékosította: az új jogszabállyal ez „be van fejezve, nincs, nem lesz”. Ugyanezen a rendezvényen Jakab István, a Magosz elnöke, a parlament alelnöke úgy fogalmazott, az új földtörvény a jövő alapja, azt úgy kell elfogadni, hogy az az elkövetkező időszakban a vidéken élők számára biztonságot jelentsen; a törvény a helyben lakó gazdák érdekében születik meg.
Az értelmiségiekkel egyeztettek
A földtörvény tervezetéről egyeztetett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az agrárértelmiségiek képviselőivel, a törvény megalkotásában részt vevő szakemberekkel hétfőn Budapesten.
Földtörvény – komoly harcot várnak a termőföldért
A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni.
A magyar termőföld hazai kézben tartása kapcsán komoly harc várható a következő szűk két évben, azonban ha megnézünk pár nyugat-európai szabályozási példát, akkor jól láthatjuk, hogy ők sem engedik ki a kezük közül ezt a stratégiai területet. Azt sem lehet kizárni, hogy Brüsszel ismételten „bele fog kötni” a magyar szabályozásba.
A témában lapunknak korábban Budai Gyula nyilatkozott, aki az interjúban arról is beszélt, hogy országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.
