A másodfokú bíróság ugyanakkor az egy éve kihirdetett elsőfokú döntést helybenhagyva a vádak túlnyomó része alól felmentette a volt főkapitányt és két társát. A büntetőügy előzménye, hogy a Fővárosi Ítélőtábla polgári eljárásban 2009. július 2-án jogerősen feloszlatta a Magyar Gárdát azért, mert a szervezet felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, „a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították ( ), az erőszak veszélyét váltották ki”. Az ítélőtábla kimondta azt is, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább.
A jelen ügy vádiratában foglalt cselekmények a tábla döntését követő napokban történtek. Az ügyészség szerint a hatósági rendelkezés elleni izgatást a 2009. július 4-én az Erzsébet téren folytatott ülődemonstráción, a július 11-én a Szabadság téren tartott megmozduláson, illetve e-mailek szétküldésével követte el az elsőrendű vádlott. Továbbá két társával közösen egyesülési joggal visszaélést követett el, több vidéki helyszínen például új tagok avatásakor, illetve amikor 2009. november 22-én Budapesten – Horthy Miklós kormányzó 90 évvel ezelőtti bevonulására emlékezve – alakzatban, formaruhában vonultak a XI. kerületi Bartók Béla úton.
A vádlottak tagadták bűnösségüket. A büntetőeljárás három évig tartott, több ezer oldalnyi irat keletkezett, a bíróság azonban a vádpontok közül egyedül a július 11-i Szabadság téri eseménnyel kapcsolatban mondta ki az elsőrendű vádlott bűnösségét. A többi vádpontban mindenkit felmentett. A hatósági rendelkezés elleni izgatás a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A büntetlen előéletű Kiss Róbert esetében a bíróság büntetést nem szabott ki, intézkedésként pedig elegendőnek tartotta a kétéves próbára bocsátás alkalmazását, ami annyit jelent, hogy amennyiben a próbaidő letelte alatt újabb bűncselekményt követne el a vádlott, akkor ebben az ügyben is büntetést szabhatnak ki.
A Fővárosi Törvényszék keddi ítéletének szóbeli indoklása szerint a vádlottnak a július 4-i Erzsébet téri, néhány száz résztvevős ülődemonstráción elhangzott beszéde általános engedetlenségre nem szólított fel, a gárdát feloszlató – két nappal korábbi – ítélettel szembeni ellenérzések kifejezéséhez pedig mindenkinek joga van, akár tömegesen is. Az e-mailekkel kapcsolatban a bíróság úgy vélekedett, hogy bár az interneten is megvalósítható a nagy nyilvánosság előtti elkövetés – ami ennek a bűncselekménynek nélkülözhetetlen tényállási eleme –, ám egy zárt körnek elküldött e-mail nem jelent nagy nyilvánosságot.
A július 11-i Szabadság téri, több ezres demonstrációról szólva a másodfokú bírói tanács elnöke, Somogyi Gábor kifejtette, hogy azon a vádlott hosszabb beszédet tartott, majd felszólítására a hallgatóság felvette a formaruhát, és a vádlott így szólt: „Most mindnyájan gárdisták vagytok.” Ezzel a szóbeli indoklás szerint szavakban és látványban is azt demonstrálták a jelen lévők, hogy a gárda feloszlatásáról rendelkező „ítélet semmi”, folytatható az abban tilalmazott tevékenység. Így ebben az esetben megvalósult a vádbeli hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekménye.
Az egyesülési joggal visszaélés vádjával kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék azt emelte ki, hogy a tábla polgári eljárásban hozott jogerős, a gárdát feloszlató ítéletével a gárda tevékenységében részt vevők egyesülési jogát nem szüntette meg. Ezt a jogukat akár még nagyon hasonló körülmények között is gyakorolhatják az emberek, kivéve azokat a konkrét cselekményeket, melyeket jogellenesnek minősített és tilalmazott a bíróság. Az Új Magyar Gárda elnevezésű csoportosulás esetén is éppen ezt kellett vizsgálni, és megállapítható, hogy ilyeneket nem követtek el. Mindezek miatt az egyesülési joggal visszaélés vádja alól a bíróság mindhárom vádlottat felmentette.
A kedden jogerőre emelkedett tavaly novemberi elsőfokú ítéletnél eljáró bíró szóbeli indoklásában többek között úgy fogalmazott: „jelenleg a magyar közélet úgy néz ki, hogy a magyar parlamentben és az utcákon a nemzeti radikalizmusnak olyan formája létezik, amelynek a retorikájában elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés”.
A bíróságnak „nem a népet kell nevelnie, hanem az országban fennálló rendhez igazodnia” és „nem a bűnüldözés eszközeivel kell elkergetnie a politikai nézeteket”. Nem a bíróság dolga megmondani, hogy ki „cigányozhat”, ezt a politikának kell megszűrnie. A keddi tárgyaláson részt vevő néhány fős hallgatóság, illetve a vádlottak között többen a „Magyar Nemzeti Gárda” feliratú pólót, terepszínű katonai gyakorlónadrágot és bakancsot viseltek, öltözetükön pedig árpádsávos jelkép volt.
