Alkotmányos patthelyzet alakulhat ki a tiszás alaptörvény-módosítás miatt

A parlament tiszás többsége elfogadta azt az alaptörvény-módosítást, ami megszünteti Sulyok Tamás államfői megbízatását. A jogszabályok szerint az elfogadott javaslatot a köztársasági elnöknek is alá kell írnia, hogy hatályba léphessen. Jelen állás szerint kevéssé valószínű, hogy Sulyok rábólint a saját mandátumát is lerövidítő tervezetre, így viszont egy alkotmányos patthelyzet alakulhat ki.

Fotó: Németh András Péter

A házelnök gyakorolhatná az államfői jogokat

A szakértő jelezte, hogy az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti az államfővel szemben a megfosztási eljárást. Ebben az esetben arra hivatkozhatnak, hogy az elnök szándékosan megsérti az alaptörvényt vagy a tisztségével összefüggő törvényt. A megindításhoz az Országgyűlés kétharmadának titkos szavazata szükséges. A rendelkezés kulcseleme, hogy az Országgyűlés határozatától a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. Ebben az időszakban a hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja, így ő írhatja alá és hirdetheti ki az alaptörvény-módosítást. 

A kihirdetést követően a módosítás átmeneti rendelkezése alapján a legitim módon hivatalban levő államfő megbízatása elvileg már a következő napon megszűnik, függetlenül attól, hogy az alkotmánybíróság előtt folyó eljárás folytatódik-e

– hívta fel a figyelmet a furcsa jogi helyzetre ifj. Lomnici.

Kiemelte, hogy amennyiben az alkotmánybíróság megállapítja a közjogi felelősséget, megfoszthatja az államfőt a tisztségtől. Azonban hangsúlyozta, hogy ilyen közjogi szempont Sulyok Tamás vonatkozásban a megválasztása óta nem merült fel, így egy esetleges megfosztási eljárás minden jogi alapot nélkülöz. Az alkotmányjogász szerint alternatív vagy kiegészítő – jelenlegi állás szerint szinten abszurdnak tűnő – eszköz az átmeneti akadályoztatás megállapítása. Ezt az Országgyűlés egyszerű többséggel állapíthatja meg a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely képviselő kezdeményezésére. Ebben az esetben szintén az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői hatásköröket, lehetővé téve a módosítás gyors kihirdetését.

A kormány megkerüli a mandátumvédelmet

Ifj. Lomnici szerint az alkotmánybíróság szerepe mindkét esetben speciális, ugyanis az alaptörvényt és annak módosításait kizárólag az alkotmányos eljárási követelmények – a megalkotás és a kihirdetés – tekintetében vizsgálhatja felül. Ezt a korlátozást a negyedik alaptörvény-módosítás vezette be, és az alkotmánybíróság gyakorlata következetesen fenntartja, hogy tartalmi felülvizsgálatra nincs hatáskör. A kihirdetés után harminc napon belül bizonyos indítványozók fordulhatnak az alkotmánybírósághoz eljárási hiba miatt, de ez nem akadályozza meg a hatálybalépést.

A szakértő megjegyezte, hogy az uniós jogi dimenzió is releváns, hiszen Magyarország az Európai Unió tagjaként köteles tiszteletben tartani az EU-ról szóló szerződésben rögzített értékeket, köztük a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a Velencei Bizottság korábbi véleményeiben többször hangsúlyozta az alkotmánymódosítások során a kellő konzultáció, az átláthatóság és a jogbiztonság követelményét, valamint óvatosságra intett a hivatalviselők célzott, átmeneti rendelkezésekkel történő eltávolításával kapcsolatban.

Az alkotmányjogász nyomatékosította, hogy az alaptörvény szerint a köztársasági elnököt öt évre választják. Emellett rögzíti a megbízatás megszűnésének okait és a megfosztási eljárás szabályait. 

Ehhez képest az alaptörvény-módosítása kimondaná, hogy a hivatalban lévő elnök megbízatása a hatálybalépést követő napon megszűnik. Ez nem bizalomépítés, hanem a mandátumvédelem megkerülése

– vélekedett.

A miniszterelnök célkeresztjében az államfő

Magyar Péter már a választások éjszakáján, majd a másnap tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is lemondásra szólította fel a hivatalban lévő köztársasági elnököt és több olyan közjogi méltóságot és közjogi tisztségviselőt, akik szerinte a korábbi rendszer működéséhez kötődnek. Alig néhány nappal a választást követően a miniszterelnök a Sándor-palotában személyesen kérte Sulyok Tamást, mondjon le, az államfő pedig azt ígérte, megfontolja az érveket. Pár nappal később, április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter újabb határidőt jelölt ki és május 31-ig kérte önkéntes távozását az államfőnek és a közjogi vezetőknek. A közjogi méltóságok vegzálását a parlament alakuló ülésén is folytatta az új miniszterelnök, amikor Sulyok Tamást ordibálva, méltatlan módon igyekezett nyilvánosan megalázni és a lemondás irányába presszionálni. 

Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében. Az államfő a közösségi oldalán is reagált az ellene irányuló támadásra, tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. A miniszterelnök válaszul az igazságügyi miniszter társaságában, Görög Mártával látogatott el újfent a Sándor-palotába, hogy Sulyok Tamással tárgyaljanak, a találkozót követően pedig bejelentette, módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében.

Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: Németh András Péter)