Megérkezett Brüsszel válasza a Tisza-kormány alaptörvény-módosítására + videó

Figyelemmel követik az eseményeket, pusztán ennyit fűzött hozzá az Európai Bizottság a Tisza-kormány jogalkotási módszereihez és az alaptörvény-módosítás botrányos körülményeihez. Ursula von der Leyen jó okkal nem mer állást foglalni az ügyben.

Fotó: METIN AKTAS Forrás: POOL

László András pedig rámutatott: a köztársasági elnök eltávolítása csak az első lépés. Nyilvános fenyegetések érték az Alkotmánybíróság elnökét és több alkotmánybírót, valamint a Kúria, az Állami Számvevőszék, a médiahatóság és a Legfőbb Ügyészség vezetőit is. A kormány módszeresen számolja fel a független intézmények rendszerét.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői felszólították az Európai Bizottságot, hogy egyértelműen mondja ki:

összeegyeztethetőnek tartja-e az európai demokratikus normákkal a visszamenőleges hatályú alkotmányozást, a politikai verseny korlátozását, a képviselői mandátumok utólagos korlátozását, valamint a független intézmények vezetőinek politikai alapon történő eltávolítását?

A képviselőcsoport szerint a demokratikus alapelvek minden tagállamra egyformán vonatkoznak. Ha Brüsszel csak akkor emeli fel a szavát, amikor az politikai érdekeit szolgálja, akkor a jogállamiság és a demokratikus alapelvek nem közös európai értékek, hanem politikai fegyverré válnak.

Síri csend a sajtónak

Lapunk is megkereste nemrég az Európai Bizottságot, a levélben arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a Tisza-kormány jogalkotási módszereiről. A kérdéseink rettentő egyszerűek voltak:

• Mi az Európai Bizottság álláspontja a magyar kormány azon jogalkotási lépéseivel kapcsolatban, amelyek hivatalban lévő, magas rangú közjogi tisztségviselők – például alkotmánybírák – önkényes eltávolítására irányulnak a törvényes mandátumuk lejárta előtt?
• Osztozik-e az Európai Bizottság azokban a hazai és nemzetközi aggodalmakban, melyek szerint a jelenlegi kormány azon kísérletei, amelyek eseti jellegű alkotmánymódosításokkal kényszerítenék ki Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátumának megszüntetését, sértik a jogállamisági kritériumokat?
• Befolyásolhatják-e negatívan ezek a vitatott jogi gyakorlatok, valamint az ebből fakadó belföldi alkotmányos feszültségek a folyamatban lévő tárgyalásokat, illetve a jelenleg zárolt uniós források Magyarország számára történő felszabadítására vonatkozó jövőbeli értékeléseket?

Ursula von der Leyen nem mer állást foglalni a Tisza-kormány jogalkotásáról (Fotó: JOHN THYS / AFP)

Az Európai Bizottság lapunk megkeresésére azóta sem reagált, pedig már el is fogadták az alaptörvény tizenhetedik módosítását. A brüsszeli diplomácia folyosóit ismerve a háttérben több prózai és politikai ok is meghúzódhat, amelyek magyarázatot adhatnak erre a feszült csendre. A legvalószínűbb az, hogy Ursula von der Leyenék nem akarnak csapdába esni.

Ha ugyanis az Európai Bizottság megszólalna és kritizálná a Tisztítótűz műveletet, azzal nyíltan védené a korábbi politikai éra tisztségviselőit. Ha viszont áldását adná a mandátumok idő előtti megszüntetésére, akkor saját korábbi, a jogállamiság egyetemességéről szóló elveit köpné szembe. A legkényelmesebb és legelegánsabb megoldás tehát a hallgatás.