Részleges napfogyatkozás lesz jövő héten szerdán, alkonyatkor

Ritka és rendkívül látványos, Magyarország teljes területéről megfigyelhető csillagászati esemény lesz augusztus 12-én, szerdán. Az alkonyi részleges napfogyatkozás azonban másként látszik majd a keleti, illetve a nyugati országrészből; az újhold a Dunántúl legnyugatibb sávjában fogja a legjobban eltakarni a lenyugvó nap korongját, Spanyolország egyes részein pedig száz százalékos lesz a totalitás, vagyis a napkorong fedettsége. A jelenség megfigyelése azonban az alkonyi időpont ellenére is csak megfelelő védőeszköz, napszűrő alkalmazásával ajánlott, ennek hiányában ugyanis rendkívül súlyos károsodás érheti a szemünket.

A napfogyatkozás az egyik leglátványosabb égi jelenség Forrás: European Southern Observatory

A megfelelő rálátást biztosító helyszínen kívül természetesen kedvező időjárási feltételekre, a kora esti derült égbolt is szükséges lesz a ritka égi látványosság megfigyeléséhez.

Soha ne nézzünk megfelelő védőeszköz nélkül a fogyatkozó Napba!

A napfogyatkozás megfigyelésénél az a legfontosabb szabály, hogy megfelelően biztonságos szűrő nélkül szabad szemmel soha ne nézzünk a Napba, mert a rendkívül erős fénytől súlyos, maradandó szemkárosodást szenvedhetünk el, és a fogyatkozó Napba nézés akár vakságot is okozhat. 

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a kormozott üveg vagy a túlexponált film nem számít biztonságos védőeszköznek, 

viszont az ívhegesztéshez használt 14-es erősségű hegesztőüveg már megfelelő védelmet nyújt, ennek használata biztonságos. Szintén nagyon fontos, hogy látcsővel, vagy kisebb-nagyobb csillagászati távcsővel még véletlenül se jusson eszünkbe napszűrő nélkül a Napba nézni! 

Megfelelő minőségű védőeszköz nélkül nem szabad a fogyatkozó Napba nézni   Fotó: Forrás: Wikipedia

Mivel ezek az optikai eszközök összegyűjtik és fókuszálják a fényt, ha a binokulárt vagy a távcsövet védőszűrő nélkül fordítjuk a Nap felé, a rendkívül erősen fókuszált fény a másodperc tört része alatt kiégeti a retinát és helyrehozhatatlan vakságot okoz. 

A biztonsági szabványoknak megfelelő napszűrőket legcélszerűbb a csillagászati távcsöveket forgalmazó szaküzletekből beszerezni, 

mivel ezek mind ellenőrzött minőségű eszközök. A bizonytalan forrású és ellenőrizhetetlen hátterű internetes webshopok által kínált napszűrők biztonságosságára nincs semmilyen garancia, ezért sokkal jobb megoldás, ha a napfogyatkozás megfigyelésére szaküzletből szerzünk be egy-egy ilyen eszközt.

Milyen okokra vezethető vissza a napfogyatkozás?

Az augusztus 12-i napfogyatkozás az idei év harmadik fogyatkozási jelensége a világon, ami részleges napfogyatkozásként Magyarországról is látható lesz. 

A napfogyatkozás olyan csillagászati jelenség, amikor a Hold a megfigyelő számára részben vagy teljes egészében eltakarja a Napot. Napfogyatkozás csak akkor jöhet létre, ha a Hold pontosan a Föld és a Nap között áll, azaz kizárólag újholdkor.

A napfogyatkozáskor a Hold részben, vagy teljesen eltakarja a Napot  Fotó: Forrás: Wikipedia

Mivel azonban a Hold pályája valamivel több mint 5 fokos szöget zár be az ekliptikával, a Hold ezért általában a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett vagy alatt van. 

Így nem minden újholdkor következik be napfogyatkozás, 

hanem csak akkor, ha újholdkor a Hold éppen a Föld körüli pálya leszálló vagy felszálló csomópontjában áll. Mivel a Hold és Nap látszólagos átmérője azonos, ezért következhet be az, hogy a központi csillagunknál sokkal kisebb Hold bizonyos esetekben képes teljesen eltakarni a Napot. 

Egy teljes napfogyatkozás létrejöttét ábrázoló grafika   Fotó: Sagredo  / Wikimedia Commons

A Hold látszólagos átmérője azonban van amikor nagyobb, vagy éppen kisebb a Nap látszólagos átmérőjénél. Ennek az az oka, hogy a Hold nem tökéletes kör, hanem kissé elnyújtott elliptikus alakú pályán kering a Föld körül, ezért van amikor közelebb, és van amikor távolabb kerül a Földtől az átlagos távolságánál.

A Hold Földtől mért átlagtávolsága 384 402 kilométer. Amikor a Hold a legmesszebbre távolodik el a Földtől, az apogeum idején 405 696 kilométerre nő meg a távolsága, amikor pedig a legközelebb kerül a bolygónkhoz, vagyis perigeumkor 356 500 kilométerre csökken le a Föld-Hold távolság. Perigeumkor a Hold látszólagos átmérője is kissé megnő, apogeumkor pedig valamelyest lecsökken. Erre vezethető vissza, hogy bizonyos esetekben a Hold látszólagos átmérője meghaladja a Nap látszólagos átmérőjét, vagy pedig kisebb lesz annál.

Ha nem a teljes holdárnyék vetődik a Földre, hanem csak az úgynevezett félárnyék, akkor beszélünk részleges napfogyatkozásról. Ilyenkor a Hold a Föld egyetlen pontjáról nézve sem takarja el teljesen a Napot. 

Ha viszont a Hold teljes árnyéka vetül a Földre, a Föld bizonyos pontjain a holdkorong teljesen eltakarhatja a Napot, és ekkor jön létre a teljes napfogyatkozás.

A 2024-es észak-amerikai teljes napfogyatkozás fotója  Fotó: Bob Linsdell / Wikimedia Commons

Mivel a totalitás  egy viszonylag keskeny sávot érint, ezért a legtöbb megfigyelési pontról még ilyenkor is  csak  különböző fedettségű részleges fogyatkozást láthatunk, pontosan úgy, ahogyan az augusztus 12-i fogyatkozási eseménynél. 

Amikor az apogeum egybeesik azzal, hogy az újhold a pályája felszálló vagy leszálló csomópontjában áll éppen - mivel  a Hold látszólagos átmérője ilyenkor kisebb mint a Napé -, még teljes fogyatkozás esetén is a napkorong pereme kilátszik a Hold takarásából. Ezt a jelenséget nevezik gyűrűs napfogyatkozásnak. 

Fotó: Daniel Pick / Wikimedia Commons

Augusztus 12 -én a totalitás sávja a Jeges-tengert, Grönland keleti szegélyét és legnagyobb részt az Atlanti-óceán egy keskeny sávját fogja érinteni. Az európai kontinensen Portugália és Spanyolország északi részén, illetve a Baleári-szigeteken lesz csak a teljes napfogyatkozás látható. A magyarországi fogyatkozási eseményt több obeszervatóriumban is figyelemmel kísérhetik az érdekldők, így például a Svábhegyi Csillagvizsgálóban, vagy a Polaris Csillagvizsgálóban is.

2026. augusztus 12-én szerdán:

• Magyarország teljes területéről megfigyelhető részleges napfogyatkozás lesz napnyugta előtt,
• az ország keleti részén negyven, a Dunántúl nyugati részén pedig több mint nyolcvan százalékos takarással,
• a jelenséget azonban csak megfelelően biztonságos napszűrővel szabad megfigyelni,
• hogy ne veszélyeztessük a szemünk épségét.