Abszolút önkény: az ötvenes évek óta nem tettek ilyet a magyar demokráciával, mint amit Magyar Péter bosszúból

Magyar Péter miniszterelnök már a választás óta fenyegette a köztársasági elnököt, hogy mondjon le a hivataláról vagy jogi úton távolítják el onnan. Az alaptörvény tegnap elfogadott módosításával a tiszás többség pedig megbuktatja Sulyok Tamás államfőt. Emellett a választójogot is súlyosan korlátozza a javaslat, ugyanis 12 évben maximalizálták, hogy egy ember mennyi ideig lehet parlamenti képviselő. Ezzel a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk politikusainak a felét meggátolják abban, hogy 2030 után ismét képviselők lehessenek.

Fotó: Hatlaczki Balazs

Kihátrált az ügyből a Velencei Bizottság

Július 2-án a Velencei Bizottság delegációja Budapestre érkezett, ahol személyesen tárgyaltak Sulyok Tamás köztársasági elnökkel és Magyar Péter miniszterelnökkel annak érdekében, hogy a magyar közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus rendezését segítsék. A Sándor-palota által megosztott angol nyelvű dokumentum szerint a köztársasági elnök egyebek mellett olyan kérdéseket intézett a Velencei Bizottsághoz, hogy

• elmozdítható-e az államfő politikai okokból?
• alkalmazható-e visszamenőleges hatályú jogalkotás az államfő ellen?
• hogyan érinti ez a hatalmi ágak megosztását?
• összeegyeztethető-e a jogállamisággal a személyre szabott törvénykezés?

Az alaptörvény-módosítás elfogadása után a Sándor-palota közleményben tudatta, hogy Velencei Bizottság a továbbiakban – a korábbiakban jelzett sürgős eljárás helyett – rendes eljárási menetben folytatja az államfőt érintő részéhez kapcsolódó kérdések vizsgálatát. Ennek megfelelően a köztársasági elnök indítványait a legközelebbi plenáris ülésén, októberben összevontan tárgyalja.

A közlemény szerint Sulyok Tamás álláspontja változatlan abban, hogy 

a közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus jogállami megoldására indokolt lett volna az alkotmánymódosítás benyújtása előtt az alkotmányjog terén nemzetközi szinten szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleményének bevárása és figyelembevétele, ugyanis ez jelenthetne garanciát az európai viszonylatban is rendkívülinek számító helyzet alapvető alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére.

Kritikák kereszttüzében a kormány

Megjegyzendő, hogy több hazai és nemzetközi jogvédő szervezet, valamint alkotmányjogász fogalmazott meg kritikát az alaptörvény-módosítással kapcsolatban. A Human Rights Watch közleményében arra figyelmeztetett, hogy az alaptörvény 17. módosításának gyors elfogadása veszélyeztetheti a jogállamiság helyreállítását célzó folyamatot. A szervezet szerint ugyan legitim cél lehet a korábbi kormányzás alatt kialakult intézményi problémák kezelése, azonban ennek során is tiszteletben kell tartani a jogállami garanciákat és a megfelelő eljárási szabályokat. Benjamin Ward, a Human Rights Watch Európa- és Közép-Ázsia-részlegének igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, hogy az új magyar kormány felhatalmazást kapott a jogállamiságban keletkezett károk helyreállítására, ugyanakkor ezt csak tisztességes eljárással, valódi társadalmi konzultációval lehet végrehajtani. 

A szervezet külön kifogásolja, hogy a módosítás értelmében a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása a módosítás hatálybalépését követően automatikusan megszűnne. Álláspontjuk szerint az alaptörvény jelenleg is tartalmaz olyan eljárást, amely lehetővé teszi az államfő felelősségre vonását, a kormány azonban ezt megkerülve alkotmánymódosítással kívánja megszüntetni a mandátumát.

Hack Péter alkotmányjogász, korábbi SZDSZ-es politikus is kritikákat fogalmazott meg a kormány terveivel kapcsolatban. 

1950, az Emberi Jogok Európai Egyezményének elfogadása óta Európában nem fordult elő, hogy köztársasági elnököt úgy mozdítsanak el hivatalából, ahogyan az Országgyűlés a jelenleg hivatalban lévő magyar köztársasági elnök elmozdítását tervezi

– mutatott rá. Hack szerint az esemény rendkívülisége éppen ezért indokolja néhány kérdés megfogalmazását, és azok megválaszolását is, amelyeket a döntéshozóknak címezve tett fel a közösségi oldalán.

A Fidesz–KDNP bojkottálta a szavazást

Az alaptörvény-módosítás tartalmazza, hogy 12 évben maximalizálják egy személy számára az országgyűlési képviselői mandátum hosszát. A miniszterelnök tudatta, hogy a rövid társadalmi egyeztetés alapján a képviselői mandátumkorlát a mostani Országgyűlést nem érinti, de a jövőbeni választásokon már alkalmazandó lesz. Ám a módosítás így is egyértelműen az ellenzék lefejezését célozza, mivel a Tisza Párt frakciójából senkit, míg a Fidesz–KDNP, valamint a Mi Hazánk képviselőcsoportjainak a felét érinti.

A Fidesz–KDNP frakciószövetség parlamenti bojkottot hirdetett az alaptörvény 17. módosítása ellen, 

ezért sem a javaslat részletes vitáján, sem a szavazáson nem vettek részt a politikusaik. 

Az alaptörvény-módosítás elfogadása előtt Gulyás Gergely a parlamentben tartott sajtótájékoztatót, amelyen példátlan határátlépésnek nevezte az egész tervezetet. A frakcióvezető tudatta, hogy 

a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője, aki nem indulhat a következő választáson a közjogi korlátok miatt, ezért lemond a frakcióvezetésről.

Majd azt kérte, hogy olyan képviselőt válasszanak meg a frakció élére, akinek 2030 után is lehetősége van indulni a választásokon.

Rétvári Bence a tájékoztatón elmondta, hogy nem lesznek statiszták Magyar Péter abszolút filmszínházában, ezért nem vesznek részt a parlamenti ülésen. Emellett a KDNP frakcióvezetője gyásznapnak nevezte a hétfőit.

Európában példa nélküli a képviselői cikluskorlát

Éles kritikát fogalmazott meg Tordai Csaba, fideszes elfogultsággal korántsem vádolható alkotmányjogász a mandátumkorláttal szemben. Úgy vélte, hogy a parlamenti cikluskorlát nagy valószínűséggel nem állná ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának vizsgálatát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a miniszterelnöki ciklusok korlátozására nem vonatkozik nemzetközi alapjogi védelem, addig az országgyűlési képviselővé választhatóság joga szerepel az Emberi jogok európai egyezményének első kiegészítő jegyzőkönyvében. 

Emiatt szerinte a parlamenti képviselőkre vonatkozó időkorlát csak akkor lenne összeegyeztethető a nemzetközi joggal, ha megfelelne az egyezményben rögzített követelményeknek. Arra is emlékeztetett, hogy 

jelenleg egyetlen európai országban sincs általános cikluskorlát a parlamenti képviselők számára, ezt pedig a strasbourgi bíróság várhatóan figyelembe venné egy esetleges eljárás során.

Tordai Csaba arra is figyelmeztetett, hogy a hosszú parlamenti tapasztalattal rendelkező politikusok kiszorítása nem feltétlenül a demokrácia megújulását eredményezné. Szerinte a profi politikusok helyét a kormányzati apparátus és különböző gazdasági érdekcsoportok vehetnék át, miközben a politika olyan összetett tevékenység, amely hosszabb idő alatt sajátítható el. Úgy vélte, a javaslat mögött egy olyan politikafelfogás rajzolódik ki, amely a politikát nem hivatásnak, hanem csupán átmeneti civil szerepvállalásnak tekinti, ami hosszabb távon a demokratikus működés gyengüléséhez vezethet.

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Hatlaczki Balázs)