A paksi kiesés kockázatai: a spórolás tartja fenn a rendszert, de nagy árat fizetünk érte

A Paksi Atomerőmű szinte teljes kiesése miatt kialakult energiavészhelyzetben a vállalatok és a lakosság önkéntes fogyasztáscsökkentése kulcsszerepet játszik abban, hogy a villamosenergia-rendszer stabil maradjon. Az alkalmazkodás azonban gazdasági áldozatokkal jár: egy friss becslés szerint minden olyan hét, amikor fennmarad a jelenlegi fogyasztás-visszafogás, akár a bruttó hazai termék közel 0,1 százalékát is lefaraghatja.

Paksi atomerőmű Fotó: Mirkó István

A jelenlegi helyzetben éppen ez utóbbi forgatókönyv valószínűsíthető. A kormányzati tájékoztatás szerint ugyanis a vállalatok önkéntes vállalásai összesen meghaladhatják a 600 megawattot, vagyis az alkalmazkodás jelentős része a termelőszektorban történik.

A becslések szerint, ha a most tapasztalható fogyasztás-visszafogás egy teljes éven keresztül fennmaradna, az a GDP-t 1,4–4,6 százalékkal csökkentené. Heti szinten ez megközelítőleg 0,1 százalékos gazdasági veszteséget jelenthet.

A szárazság tovább növeli a gazdasági károkat

A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni. Az alkalmazott modell viszonylag egyszerű, és például nem veszi figyelembe, hogy júliusban és augusztusban az ipari termelés hagyományosan is visszafogottabb a nyári szabadságok és karbantartások miatt. Ez önmagában mérsékelheti a számított GDP-veszteséget.

Ezzel szemben több olyan tényező is van, amelyet a modell nem számszerűsít, pedig tovább ronthatja a gazdasági kilátásokat. Ilyen például, hogy 

a Paksi Atomerőmű alacsony költségű villamosenergia-termelését jóval drágább importárammal kell pótolni, ami növeli az ország energiaimport-számláját és a vállalatok költségeit.

A gazdaságot ráadásul nemcsak az energiavészhelyzet terheli. A tartós aszály egyszerre sújtja a mezőgazdaságot és a turizmust is: a terméskiesés mellett az alacsony vízállás a vízi közlekedést és egyes turisztikai szolgáltatásokat is kedvezőtlenül érintheti.

Mindezek alapján az MBH elemzése arra a következtetésre jut, hogy nem járunk messze az igazságtól, ha az áramhiány és a szárazság együttes negatív hatását a gazdaságra hetente a GDP 0,1 százalékának környékére becsüljük.

Az MBH Bank egyelőre fenntartja 1,6 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését, ugyanakkor figyelmeztet: ha az áramellátási problémák a következő hetekben sem rendeződnek, akkor több tized százalékponttal lefelé kell módosítani az idei gazdasági növekedési várakozást. A következő időszak kilátásait így elsősorban az időjárás alakulása, valamint a Duna vízszintjének változása határozhatja meg.