Nemzetközileg védett jogokat sért a kormány

A Human Rights Watch, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és Tordai Csaba alkotmányjogász is kifogásokat fogalmazott meg az alaptörvény 17. módosításának több elemével kapcsolatban. A kritikák elsősorban az előkészítés gyorsaságát, a közjogi tisztségviselők leváltásának módját, valamint az országgyűlési képviselőkre vonatkozó cikluskorlátozást érintik.

Fotó: Németh András Péter

A képviselői cikluskorlát kérdésében a Human Rights Watch ugyanakkor árnyaltabb álláspontot képvisel. Közleményük szerint önmagában a mandátumkorlátozás nem összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal, ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a Velencei Bizottság korábban óvatosságra intett az ilyen szabályok bevezetésével kapcsolatban, még ha azt az államok alkotmányos kereteik között meg is tehetik.

Súlyos aránytalanságok

Hasonló következtetésre jutott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. A szervezet szerint az országgyűlési képviselők választhatóságának korlátozása közvetlenül érinti a passzív választójogot, emellett szűkíti a választópolgárok szabadságát is abban, hogy kit kívánnak képviselőjüknek megválasztani. A TASZ szerint a parlament megújulása önmagában legitim cél lehet, ugyanakkor a kormány nem igazolta, hogy ehhez valóban szükséges és arányos eszköz a tizenkét éves cikluskorlát bevezetése. Álláspontjuk szerint azt sem vizsgálta megfelelően a jogalkotó, hogy ugyanezek a célok elérhetők lennének-e kevésbé korlátozó megoldásokkal. A szervezet ezért azt javasolja, hogy 

a cikluskorlátra vonatkozó rendelkezés kerüljön ki a mostani alkotmánymódosításból, és csak egy későbbi, átfogó alkotmányozási folyamat során szülessen róla döntés.

A Magyar Helsinki Bizottság szintén az eljárás gyorsaságát kifogásolta. Véleményük szerint az ötnapos társadalmi egyeztetés még a jogszabályban meghatározott minimális határidőt sem éri el, ezért nem biztosít megfelelő lehetőséget arra, hogy a civil szervezetek és a szakmai szereplők érdemben véleményt formáljanak. A szervezet úgy látja, hogy a tervezet több olyan elemet is tartalmaz – például az önálló szabályozó szervek megszüntetését vagy az országgyűlési képviselők mandátumának tizenkét évben történő maximalizálását –, amelyek nem szükségesek a jogállamiság helyreállításához, ezért ezekről egy későbbi alkotmányozási folyamat során kellene dönteni. A Helsinki Bizottság szerint ráadásul a képviselői cikluskorlát aránytalanabbul érintheti az ellenzéki pártokat, mint a mindenkori kormányt.

Ugyanakkor a Helsinki Bizottság több ponton támogathatónak nevezte a tervezetet. Elfogadhatónak tartja például az alkotmánybírák 70 éves nyugdíjkorhatárának visszaállítását, valamint indokolhatónak látja Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezekhez részletes alkotmányos indokolásra és megfelelő jogállami garanciákra lenne szükség. A szervezet szerint az Alkotmánybíróság átalakításának inkább az egyoldalúan, ellenzéki részvétel nélkül megválasztott alkotmánybírók megbízatására kellene koncentrálnia, nem pedig az életkor szerinti automatikus megszüntetésre.

Szemben Európával

Éles kritikát fogalmazott meg Tordai Csaba, fideszes elfogultsággal korántsem vádolható alkotmányjogász is, aki szerint a parlamenti cikluskorlát nagy valószínűséggel nem állná ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának vizsgálatát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a miniszterelnöki ciklusok korlátozására nem vonatkozik nemzetközi alapjogi védelem, addig az országgyűlési képviselővé választhatóság joga szerepel az Emberi jogok európai egyezményének első kiegészítő jegyzőkönyvében. Emiatt szerinte a parlamenti képviselőkre vonatkozó időkorlát csak akkor lenne összeegyeztethető a nemzetközi joggal, ha megfelelne az egyezményben rögzített követelményeknek. Arra is emlékeztetett, hogy jelenleg egyetlen európai országban sincs általános cikluskorlát a parlamenti képviselők számára, ezt pedig a strasbourgi bíróság várhatóan figyelembe venné egy esetleges eljárás során. Szerinte,

a politikai rendszer megújulásának elősegítésére számos más eszköz is lehet, például a választási rendszer módosítása, a közéleti verseny erősítése vagy a decentralizáció.

Tordai Csaba arra is figyelmeztetett, hogy a hosszú parlamenti tapasztalattal rendelkező politikusok kiszorítása nem feltétlenül a demokrácia megújulását eredményezné. Szerinte a profi politikusok helyét a kormányzati apparátus és különböző gazdasági érdekcsoportok vehetnék át, miközben a politika olyan összetett tevékenység, amely hosszabb idő alatt sajátítható el. Úgy vélte, a javaslat mögött egy olyan politikafelfogás rajzolódik ki, amely a politikát nem hivatásnak, hanem csupán átmeneti civil szerepvállalásnak tekinti, ami hosszabb távon a demokratikus működés gyengüléséhez vezethet.

Borítókép: Forsthoffer Ágnes házelnök, Magyar Péter miniszterelnök, Radnai Márk  képviselő Tisza Párt,  a párt operatív működésért felelős alelnöke, Bujdosó Andrea Anna  a Tisza Párt országgyűlési képviselője és parlamenti frakcióvezetője (Fotó: Németh András Péter)