Hétfőn egy hosszú vita végére kerülhet pont az új választási eljárási törvény elfogadásával, amely alapjaiban változtatja meg az 1990 óta érvényben lévő szisztémát. A két és fél évvel ezelőtt kétharmados többséget szerzett kormánypártok már a kampányban is ígéretet tettek a parlamenti létszám csökkentésére, amelyet megválasztásuk után rögtön el is fogadtak. A parlament létszámának 199 főre olvasztása és a határon túliaknak biztosított szavazati jog mindenki előtt világossá tette, hogy változtatni kell a választási törvényen, mivel annak kereteivel nem lehet a 2014-es megméretést levezényelni.
A föntebb említett változások mellett természetesen más problémák is voltak a korábbi választási szisztémával. Ezek közül érdemes kiemelni, hogy az 1990 óta történt népességi mozgások következtében például volt olyan választókerület, ahol egy személy szavazata három és félszer annyit ért, mint egy másik körzetben élőé. A hazai politikai elitnek a rendszerváltás óta tartó súlyos adóssága volt, hogy nem biztosította a kisebbségek parlamenti részvételét, amely a velünk szomszédos országok közül mindegyikben megoldott.
Maradt a vegyes rendszer
Komplex problémát kellett orvosolnia a parlamenti többségnek, hogy megfelelő és egyben működő kereteket biztosítson a 2014-es voksolásra. A tavaly év végén elfogadott választási törvény orvosolta a határon túliak, a hazai kisebbségek és többek között a körzethatárok problémáját. A jogszabály nem módosított jelentősen a korábbi vegyes rendszeren, de az egyéni kerületek súlyát mindenképpen megnövelte, ami a stabil kormányalakítás feltételeit biztosítja.
A szakmai közönség és a politikai ellenzék már akkor is az eljárási törvény megalkotását kérte számon a kormányzókon, de mivel nem volt választási helyzet, ezért mindenképpen jó döntés volt, hogy eddig vártak a megalkotással. A jogalkotóknak mindenképpen figyelembe kellett vennie a Velencei Bizottság azon állásfoglalását, hogy az eljárási szakaszban biztosítsák annak egységét és mindenkire szóló egyenlőségét.
Furcsa szoci javaslat
Ennek mentén született meg az általános regisztráció bevezetése minden magyar állampolgársággal rendelkező személy számára. Egyrészről így senkinek sem sérül a választáshoz való hozzáférése, mivel Buenos Airestől Békéscsabáig mindenkinek jeleznie kell, hogy kíván-e élni állampolgári jogával, másrészt nem fordulhat elő az az eset, hogy a 2010-es választásokhoz hasonlóan 50 ezer ember lemarad a névjegyzékről.
A regisztrációt természetesen az ellenzék rögtön teljes össztűz alá vette, ami annak fényében még érdekesebb volt, hogy az MSZP például kötelező szavazást javasolt, ráadásul szankciókat helyezett kilátásba azokkal szemben, akik nem járulnak az urnákhoz. A mostani szisztéma teljes mértékben meghagyja az állampolgár autonómiáját, maga dönthet arról, hogy szeretne-e részt venni a választási eljárásban, így a korábbi két évtized gyakorlatához képest egyben jóval nagyobb tudatosságot követel meg az ország lakosságától.
Még lehet változás
Az új eljárási törvény emellett szélesebbre nyitja a politikai verseny kapuit azzal, hogy a korábbiaknál körülbelül kétszer népesebb egyéni körzetekben csupán 500 aláírás összegyűjtése szükséges a jelöltállításhoz. Szerencsére végre megszűnik a korrupció melegágyának tartott ajánlószelvény-rendszer, amely a versenytorzító hatás mellett komoly adatvédelmi aggályokat vetett föl.
A választási rendszer átalakítása azonban a hétfői nappal nem ér véget, mivel még elfogadásra vár az új párt- és kampányfinanszírozási törvény, amelyről egyelőre annyit lehet csak tudni, hogy várhatóan a jelölteket fogják a korábbiaknál nagyobb összeggel támogatni jóval szigorúbb feltételek között. Másrészt várhatóan Áder János köztársasági elnök élni fog alkotmányos jogával és normakontrollt fog kérni az eljárási törvényről, így teljesen biztosat csak az alkotmánybírák döntése után mondhatunk.
Mentő és autó ütközött Budapesten, hárman megsérültek