Hozzáfűzte: alacsony volt a hatásfoka a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetésének, tekintve, hogy 1,9 milliárd forint jogosulatlan támogatásból mindössze 30 millió forintot fizettek vissza az érintettek. Domokos László jelezte, hogy a megváltozott munkaképességűek 2007 és 2011 közötti támogatása kapcsán több témában jelezte az ÁSZ a hiányosságokat a hatóságoknak; ezekben az ügyekben jogi eljárások folynak. Az eljárásokról a nyomozás érdeke miatt – és mert az már nem az ÁSZ kompetenciája – nem árult el részleteket az elnök.
Nem volt kiszámítható
Holman Magdolna felügyeleti vezető közölte: a támogatási rendszer 2005. évi átalakítását nem alapozta meg hatástanulmány, számszerűsített célokat is tartalmazó stratégia, valamint rövid és hosszú távú cselekvési program. Emellett a támogatásra vonatkozó jogszabályok és a támogatási szerződések nem tartalmaztak hatékonysági és eredményességi célkitűzéseket. A munkáltatóknak folyósított támogatások a jogszabályok gyakori módosítása következtében nem voltak kiszámíthatóak, nem tették lehetővé a hosszú távú tervezést – emelte ki Holman Magdolna.
Hozzáfűzte: az esélyegyenlőség elve a támogatásokhoz jutás folyamatában nem érvényesült. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) csak 2005-ben és 2006-ban írt ki pályázatot, amely alapján hároméves időtartamra 21 szervezettel védett szervezeti szerződést, 53 szervezettel támogatási szerződést kötött – emlékeztetett. Holman Magdolna elmondta: pályázati kiírás hiányában 2006 után újabb szervezetek nem juthattak védett szervezeti szerződéshez. A pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntést megalapozó dokumentumokat, a döntésről szóló határozatokat a minisztérium nem tudta teljes körűen ellenőrzésre átadni, így a kiválasztás és a bírálat szabályszerűsége nem volt értékelhető.
Tizenkettőből kilenc
A bértámogatás és a költségkompenzációs támogatás nyújtásának alapfeltétele a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási feltételeit igazoló akkreditációs tanúsítvány volt. Ugyanakkor a kifizetett támogatások 60-70 százalékában részesülő – védett szervezeti szerződéssel rendelkező – 21 munkáltatónak a rehabilitációs költségtámogatás igényléséhez nem volt szükség akkreditációra – jelezte a felügyeleti vezető. Holman Magdolna elmondta, hogy az ellenőrzött időszakban a munkaügyi központok által ellenőrzött 12 bértámogatásban részesült társaságból kilencnél nem végeztek utólagos helyszíni ellenőrzést.
A költségkompenzációs és a rehabilitációs költségtámogatás 2007–2009-re vonatkozó ellenőrzésével a minisztérium egy kft.-t bízott meg. A kft. 2007. évi pályázat alapján történő kiválasztása és megbízása során nem vették figyelembe a hatályos jogszabályi előírásokat, amelyek szerint a támogatások ellenőrzésére csak az APEH volt jogosult. A kft. ellenőrzési jogosultságát hét társaság nem ismerte el, ezért a szabálytalan felhasználásra tett megállapításait és a támogató által hozott határozatokat bírósági úton megtámadta.
Kötelező az akkreditáció
A bíróság jogerős ítéletében 2012. május 11-én kimondta, hogy a megbízott kft. ellenőrzése alapján határozatot hozni nem lehet. A 2010–2011. évi támogatások ellenőrzésével a minisztérium a kincstárt bízta meg – ismertette Holman Magdolna. Kifejtette: 2011 óta történtek előrelépések a támogatási rendszerben, így például egy idén novemberben hozott kormányrendelet kötelezővé tette az akkreditációt és a pályáztatást, megváltozott a bírálati szempontrendszer, átalakultak a jogcímek, és a munkáltatókat is érdekeltté tették a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piacra történő visszavezetésében.
Domokos László, az ÁSZ elnöke az ellenőrzési eredményeket ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: a számvevőszék első alkalommal ellenőrizte a megváltozott munkaképességűek támogatását, amely 2007 és 2011 között 202 milliárd forintos költségvetési támogatásból valósult meg. Az ÁSZ jelentése megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak létszáma 2007-ről 2011-re 26 százalékkal csökkent – emelte ki.
