Az alaptörvény harmadik módosítását, azaz a földtörvényt kétharmadossá tévő javaslat részletes vitáját folytatta le az Országgyűlés, ahol a fideszes Ángyán József a családi gazdaságok és a szövetkezetek mellett érvelt a javaslatban szereplő „integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel” szemben.
Minősített adatok védelme
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az Európai Uniónak az Európa Tanács keretében ülésező tagállamai között az unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról számolt be.
A javaslat indoklása szerint a megállapodás elfogadása megteremti az Európai Unió koherens biztonsági struktúráját, ennek az első pillére az Európai Unió Tanácsának biztonsági normarendszere, második pillére az Európai Bizottság biztonsági normarendszere, a harmadikat pedig a megállapodás rendelkezései képezik.
Az alaptörvény agrár tárgyú módosítása
A fideszes Ángyán József támogatta azt a jobbikos módosító javaslatot, amely kimondaná az alkotmányban, hogy a termőföld kizárólag magyar állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban, illetve magyar állampolgárságú természetes személy tulajdonában lehet. A Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára érvelt saját módosító javaslata mellett is, amely az integrált mezőgazdasági termelésszervezés helyett a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre terjesztené ki a sarkalatos törvényi szabályokat.
A fideszes Turi-Kovács Béla azt javasolta, hogy rendeljenek el földbevallási kötelezettséget, így mindenkinek – jogvesztő hatállyal – be kellene vallani a tulajdonában és használatában álló földeket, amit pedig nem vallanak be, az az államra szállna vissza.
A képviselő – aki szintén módosító javaslatban kezdeményezte az integrált mezőgazdasági termelésszervezés kifejezés kihagyását – azzal érvelt, hogy nem tudni, hogy az integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel kapcsolatban milyen törvény készül. Szerinte elvárható, hogy „nagyjából egészéből” érthető legyen, mire mondanak igent az alkotmánymódosításban.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014 májusától elveszik a termőföld védelme, ezért fontos, hogy a Jobbik már említett módosító javaslatát elfogadják.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Turi-Kovács Béla hozzászólására reagálva egyetértett azzal, hogy valóban nincs ma Magyarországon olyan földnyilvántartás, amelynek alapján meg lehetne mondani, hogy magánszemélyeknek és gazdasági társaságoknak mekkora földterületük van.
A kormány kitart az adó- és költségvetési céljai mellett
Csizmadia Norbert államtitkár bevezetőjében azt mondta: a nyáron beterjesztett költségvetésitörvény-javaslat tárgyalását a nemzetközi szervezetekkel folytatott egyeztetések miatt kellett felfüggeszteni. Az ezek hatására végrehajtott változtatásokat a költségvetés mellett más törvényeken is át kell vezetni – tette hozzá. Hangsúlyozta: a kormány kitart az adó- és költségvetési céljai mellett. Javítani kíván a vállalkozói környezeten, és csökkenteni akarja a lakosság adminisztratív terheit.
A költségvetést megalapozó törvények összevont általános és részletes vitája
A költségvetést megalapozó törvények folytatódó összevont és általános vitájában a fideszes Herman István Ervin a hazai vállalkozói szféra fontosságáról beszélt, amely – mint mondta – nem hagyja el az országot, hanem itt kíván munkahelyeket létrehozni. A képviselő üdvözölte a kisvállalkozók adminisztratív terheinek csökkentését, ezzel kedvezőbb környezetet teremt számukra.
A szocialista Veres János szerint a Ház törvénytelenül fogadta el péntek délben a jövő évi költségvetést, a hiány megállapításával kapcsolatban ugyanis még csak most tárgyalják a képviselők a gazdasági stabilitási törvény módosítását.
Puskás Imre (Fidesz) válaszában arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltást követő parlamenti gyakorlatban általában az év ezen szakaszában fogadták el a következő évi költségvetést, vagyis a társadalom felkészült arra, hogy ebben az időszakban többször, akár nagy sietséggel módosítják a korábban benyújtott törvényjavaslatot.
Napirend után
A keddi ülésnap végén három frakció képviselője is élt a napirend utáni felszólalás lehetőségével. Bana Tibor a Jobbik nevében azt hangsúlyozta, hogy továbbra sem értenek egyet az Európai Unió központosítási törekvéseivel, ehelyett a „nemzetek Európája” elv érvényesülésében bíznak, míg a szocialista Garay István Levente egy új autópálya-felhajtó építését szorgalmazta az M5-ös autópálya kunszállási szakaszán. Végül a fideszes Bartos Mónika „hétköznapi csodaként” értékelte magyar középiskolások múlt héten, az Országgyűlés épületében tartott konferencián angolul és spanyolul elmondott előadásait.
Jakab István ezt követően lezárta az ülést. A Ház jövő hét hétfőn rendkívüli téli ülésszakkal folytatja munkáját.