Azt mondta: tavasszal majdnem biztos benne, hogy más ütemű törvényhozás zajlik majd, azt a munkát, ami az ország, az államszervezet átalakításával egyenértékű, befejezték.Hátra van még néhány olyan törvény, amik kiegészítik vagy a már elfogadott törvényeket korrigálják.
Nem „valamiféle alkotmányosság isten papjai”
Reményének adott hangot, hogy a választási eljárásról szóló törvény kiállja az alkotmányosság próbáját, ő nem tartja azt aggályosnak.
Kérdésre kitért arra is: a kormányoldal szerint az alaptörvény nem egy kőbe vésett valami, hanem tükröznie kell az adott helyzet által diktált követelményeket. Az Ab pedig nem egy fölérendelt kvázi hatóság, ami rendreutasítja a törvényhozókat, „nem arról van szó, (...) hogy ők valamiféle alkotmányosság isten papjai, akik fölébe vannak rendelve a földi hatalomnak” – fogalmazott, hozzátéve: az a feladatuk, ha megítélésük szerint a törvényhozás átlépi a hatályos alkotmányt, akkor azt jelezzék. A hajléktalanokkal kapcsolatos döntésről azt mondta: az Ab messze túllépte saját kompetenciájának határait, és kvázi politikai tanácsokat ad a végrehajtó hatalomnak.
Az év legrosszabb pillanatai
A polgári törvény elfogadása tavaszra marad – jelezte, hozzátéve: a képviselői módosító indítványok nem zilálták szét a tervezetet. Az év legrosszabb pillanata szerinte az volt, amikor LMP-s képviselők a karzatról cédulákat „hajigáltak” a képviselők fejére, illetve amikor Gyöngyösi Márton vállalhatatlan kijelentésével kellett foglalkozni. Ha valaki más embercsoportok méltóságát sérti, az a Ház méltóságát is sérti egyidejűleg – mutatott rá, hozzátéve: ilyen esetekre nem lehet felkészülni. Utalva a most benyújtott módosító javaslatra, azt mondta: el kell venni a képviselők kedvét attól, hogy olyan magatartást tanúsítsanak, ami lejáratja az egész Országgyűlést.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!