A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta: az új választási törvényekkel olyan húszéves adósságokat törlesztenek, amelyek kérdésében a politikai erők között eddig konszenzus volt. Ezek közé sorolta a kisebb parlamentet, a csökkenő kampányköltségeket, az arányosabb választókerületek kialakítását és a nemzetiségek országgyűlési képviseletét. Hozzátette: „ma azért vannak mégis heves viták a törvényről, mert a politikai érvek felülírták az ésszerűségi érveket”. Véleménye szerint az új választási eljárási törvény erősíti majd a magánszféra védelmét is, hiszen aki nem szeretne politikai tartalmú küldeményt vagy telefonhívást kapni, az ezt külön kérheti.
„Nagyon európai megoldásnak” minősítette azokat az előírásokat is, amelyek szerint minden szavazókörnek akadálymentesnek kell lennie, továbbá a vakok és látássérültek számára Braille-írás sablonnal is rendelkezniük kell. Kubatov Gábor szavai szerint összességében igazságosabb és arányosabb választási rendszert hoztak létre.
Az MTI kérdésére, hogy nem tarthat-e távol sokakat a regisztráció, a politikus azt mondta: az ellenzéki pártok maguk sem hisznek erre vonatkozó bírálataikban. Ezt azzal támasztotta alá, hogy „plusz politikai aktivitás” nem szükséges a regisztráció bevezetése után sem, hiszen eddig kétfordulós volt a rendszer, az új pedig csak egyfordulós.
Számos demokráciában működik
A világ számos demokráciájában a regisztráció évtizedek óta működő intézmény, ettől sem Franciaország, sem Görögország, sem Anglia vagy az Egyesült Államok nem tekinthető antidemokratikusnak – nyilatkozta a nagyobbik kormánypárt portáljának Gulyás Gergely országgyűlési képviselő az új választási eljárási törvény kapcsán. Az eddigi, a választójog egyenlőségét sértő szabályozás helyett valamennyi választópolgár számára azonos beleszólást biztosító választókerületi beosztás jött létre – fogalmazott a fideszes országgyűlési képviselő, felidézve, hogy már csak azért is tarthatatlan volt a helyzet, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi választókerületi beosztást tartalmazó minisztertanácsi rendeletet.
Gerő András, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára egy csütörtöki, budapesti rendezvényen kijelentette, hogy nem szűkíti a választójogot a regisztráció, inkább segíti a demokráciát, ugyanakkor meg kellene könnyíteni a választópolgárok feliratkozását. A Választási eljárás aktuális kérdéseiről a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencián felidézte, ő már 2009-ben felvetette a regisztráció bevezetésének szükségességét, és arra mutatott rá, szerinte annak bevezetése várhatóan kihat majd a politika „minőségére”.
