Az eddigi, a választójog egyenlőségét sértő szabályozás helyett valamennyi választópolgár számára azonos beleszólást biztosító választókerületi beosztás jött létre – fogalmazott a fideszes országgyűlési képviselő, felidézve, hogy már csak azért is tarthatatlan volt a helyzet, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi választókerületi beosztást tartalmazó minisztertanácsi rendeletet. Szavai szerint volt olyan választókerület, ahol 25 ezren választottak képviselőt, ezzel szemben volt, ahol 76 ezren, tehát az eltérés mértékét tekintve 300 százalékot meghaladó különbség is előfordult.
Gulyás mindezzel összefüggésben kifejtette azt is, hogy bár minden körzethatár meghatározásnál felvethető, hogy az adott körzet kialakítása valakinek kedvez, de mivel a megyék jelentős részében három-négy választókerület van, ezért az arányosság elvének megtartásával alig volt mozgástere a jogalkotónak e területen. Ugyanakkor kiemelte: az ellenzék – a megszokáson túl – azért igyekszik hisztériát kelteni, mert eddig valóban a javukra lejtett a pálya – az MSZP–SZDSZ páros 2002-ben nem szerzett volna kormánytöbbséget, ha a választókerületi beosztás és a listás mandátumok elosztása nem torzít durván, nekik kedvezve.
A regisztrációt érintő felvetésre válaszolva a fideszes képviselő hangsúlyozta: lehet azzal egyetérteni vagy vitatni annak helyességét, de az nem állja meg a helyét, hogy ez az intézmény ne lenne demokratikus. A világ számos demokráciájában a regisztráció évtizedek óta működő intézmény, ettől sem Franciaország, sem Görögország, sem Anglia vagy az Egyesült Államok nem tekinthető antidemokratikusnak – mutatott rá, hozzátéve: az említett államok majd mindegyikére valamilyen szempontból a demokrácia őshazájaként szoktak utalni. „Önmagában az az állítás, hogy a regisztráció a demokráciára vagy a jogállamra veszélyt jelentene, elfogadhatatlan” – vélekedett Gulyás.
A regisztráció segíti a demokráciát
A választási regisztráció nem szűkíti a választójogot, inkább segíti a demokráciát. A regisztrációnak inkább szociológiai következményei lehetnek, melyek hathatnak a politikai kultúrára – nyilatkozta november 29-én Gerő András balliberális történész.
Az új választási törvény elfogadásával alapvetően alakulhat át a hazai voksolások elmúlt két évtizedben megszokott rendje. A regisztráció biztosítja annak lehetőségét, hogy aki tud és akar, élhessen választójogával, míg a jelöltállítás új rendje a kisebb szereplőknek is lehetővé teszi a politikai versenyben való részvételt. Olvassa el az mno.hu írását!
A parlament november 26-án név szerinti szavazással, 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazza.
Ismert, Orbán Viktor július 27-én jelentette be, hogy bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál. Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze, és saját adatbázisából indult ki, ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillatanától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap. A 2014-es választásra jövő szeptember 1-jén indul majd az önkéntes feliratkozás.
