Az ügyészség új eljárást, a védelem felmentést kért

Megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást kért az ügyészség az UD Zrt.-ügyben, a védelem politikai motivációkról beszélt.

Sebes Péter, Szilvásy György védője perbeszédében ugyanakkor arról beszélt, hogy a vádhatóság a hatáskörét, kompetenciáját túllépve egy kiélezett politikai helyzetben lezajlott politikai pengeváltásba avatkozott be. Az ügyvéd szerint nyilvánvalóan nincs lehetősége az ügyészségnek arra, hogy értékelje és megítélje: helyesen tette-e egy miniszter, hogy titkos minősítésű információkat megosztott a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjaival.

Tóth Károly saját védelmében eljárva kiemelte, hogy a bizottság gyakorlatában egyáltalán nem volt példátlan a vádbelihez hasonló információátadás. Jogállami körülmények között egy nem létező bűncselekményt még az ügyészség sem bizonyíthat be – jegyezte meg a volt szocialista politikus, aki felmentését kérte, mert mint mondta, nem akar egy újrainduló eljárás miatt még évekig „lehajtott fejjel”, vádlottként járni.

A vádhatóság „fordítva ült a lovon”

Zamecsnik Péter, Dávid Ibolya védője perbeszédében úgy fogalmazott: ebben az ügyben a vádhatóság „fordítva ült a lovon”, a valódi elkövetők helyett a sértetteket vádolta. „Azt majd a jogtörténet eldönti, hogy milyen okból” – tette hozzá.

Szilvásy György az utolsó szó jogán az egyoldalú nyomozást és vádképviseletet korrigáló elsőfokú, felmentő ítélet helybenhagyását kérte. A Gyurcsány-kormány egykori minisztere szerint a nyomozást elindító feljelentés a Fidesz jogi kabinetjében született, az eljárás célja pedig a figyelemelterelés és a politikai ellenfelek lejáratása volt. Jellemző, hogy az ügy más irányú feltárását célzó feljelentések napokon vagy hónapokon belül elhaltak a bűnüldöző hatóságoknál – jegyezte meg a volt politikus.

A Fővárosi Törvényszék január 23-ára tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését az UD Zrt.-ügyben.

Polgári perek

A történtek miatt tucatnyi polgári pert indított a biztonsági cég, illetve annak vezetői és mások – például Almássy Kornél –, Dávid Ibolya és esetenként Herényi Károly, illetve egykori pártjuk ellen, arra hivatkozva, hogy megsértették személyiségi jogaikat. Ezek közül számos pert korábban részben megnyertek a felperesek, jobbára azért, mert a bíróságok úgy ítélték meg, hogy Dávid Ibolyának nem sikerült bizonyítania vitatott állításait. Tavaly azonban már több olyan kúriai döntés is született a személyiségi jogi perekben, amely a korábbi, Dávid Ibolyát elmarasztaló jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve elutasította a kereseteket.

Tavaly megegyezés született abban a perben, amelyet az UD Zrt. indított több mint másfélmilliárd forintos kártérítésért a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen. A megegyezés értelmében az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal több mint negyedmilliárd forintot fizetett ki a felperes cégnek.