Ipsos: Változatlanok az erőviszonyok, vezet a Fidesz

Lényegében változatlanok maradtak a pártok támogatottsági adatai – állapította meg a január közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása eredményeként az Ipsos.

A felsőoktatás körül kialakult viták, a diákmegmozdulások, a gáz- és áramfogyasztás díjainak csökkenése, a 13. havi nyugdíj bejelentése nem módosították a pártok támogatottsági adatait, és nem látszanak változások a táborok társadalmi-demográfiai összetételében sem – áll az elemzésben.

A Fidesz beágyazottsága – miként az már fél éve látható – viszonylag egyenletes, a társadalom széles rétegeiben az átlagnak megfelelő vagy attól alig eltérő támogatottsága van. Az MSZP az ötven év felettiek körében és a fővárosban a legerősebb, az előbbi csoportban egy kis előnye van a Fidesszel szemben (22, illetve 18 százalék), az utóbbiban minimális a hátránya (21-24 százalék). A Jobbik a férfiak és a középrétegek körében a leginkább ütőképes (8-9 százalékkal), az LMP a diplomások és a budapestiek körében tud sok (7-8 százaléknyi) szavazót toborozni az Ipsos szerint.

Érdektelenség, markáns elégedetlenség

Az említett események – és általában a politikusok mostanában született döntései és megnyilatkozásai – a már meglévő szavazótáborok egyben tartását szolgáltak, de nem voltak hatással a lakosság azon részére, több mint felére, amely tartósan figyelmen kívül hagyja a nekik szánt üzeneteket – állapította meg a cég. Nem lesz könnyű dolguk a kampányok szervezőinek, aktivistáinak az Ipsos szerint, ha újra össze akarják kapcsolni a választók nagyobb tömegeit a politika szereplőivel; az utóbbi két évben ugyanis a közhangulatot az érdektelenség és a politika szereplőivel való markáns elégedetlenség jellemzi.

Mostani felmérésében az Ipsos talált hat olyan kutatási adatot, amely igazolja a negatív viszonyulásokat, a távolságtartást. A legfigyelemreméltóbb – írták –, hogy hónapról hónapra rendkívül magas a pártoktól elfordulók aránya. Az elmúlt másfél évben alig akadt olyan időszak, amikor ne haladta volna meg az 50 százalékot a passzív, bizonytalan választópolgárok száma. Most 52 százalék tartozik ebbe a csoportba, négy évvel ezelőtt 43, nyolc éve 30 százaléknyian voltak. Az Ipsos összegzése rámutat arra, hogy szokatlanul alacsony a választói aktivitás. Jelenleg a lakosság 37 százaléka menne el teljes bizonyossággal szavazni, 2009 januárjában a választási kedv 44 százalékra, 2005 legelején 51 százalékra volt jellemző.

A választásra jogosultak negyede elszánt

Ugyancsak minden korábbinál kevesebben vannak a biztos pártválasztók, tehát azok, akik erőteljes aktivitásuk mellett voksra érdemes pártot is megneveztek. Alig több, mint a választásra jogosultak negyede (27 százaléka) tudatos és elszánt, négy éve ők 35 százaléknyian voltak, nyolc évvel ezelőtt pedig 45 százaléknyian. Az Ipsos szerint a kedvezőtlen közéleti légkör összetevője az is, hogy az emberek háromnegyede úgy érzi, rossz irányba haladnak Magyarország ügyei (17 százalék vélekedik e kérdésben pozitívan).

Minden társadalmi rétegben a negatív mérleget vonók vannak többségben, és így van ez a politikai közegekben is – kivéve a Fidesz táborát. A kormánypártiak kétharmada pozitívan értékeli az ország aktuális állapotát, negyednyien kedvezőtlen véleményt formáltak. A pártválasztásukban bizonytalan, de valamilyen aktivitást mutató polgárok körében még az átlagosnál is többen (89 százaléknyian) vélekedtek negatívan a honi folyamatokról.

21 százalék marasztalná a Fideszt

A politikával szembeni ellenérzéseket az is mutatja – folytatódik az elemzés –, hogy a kormány tevékenységével az emberek 63, az ellenzékével 66 százaléka elégedetlen. A pozitívan értékelők aránya 12, illetve 5 százalék, az ambivalens választóké pedig 25 és 29 százalék. A két teljesítményértékelést összevetve kiderül, hogy a szavazópolgárok tekintélyes csoportja, 47 százaléka elégtelennek minősíti mindkét oldal munkáját – közölte az Ipsos.

Kutatása szerint a választók 53 százaléka a következő választások után kormányváltást szeretne, 21 százalékuk viszont a Fideszt látná szívesen még négy évig. A kabinetet meneszteni kívánók negyede az MSZP támogatója, tizede a Jobbiké, másik tizede pedig az LMP híve. A kormányváltásban gondolkodók 48 százaléka azonban nem támogatja egyik ellenzéki pártot sem. Ez a jelenség is azt mutatja, hogy sokak – összességében minden negyedik szavazópolgár – számára nincsen politikai alternatíva: nem találnak, de lehet, hogy már nem is keresnek – zárul az Ipsos friss közvélemény-kutatásának eredményeit összegző dokumentum.