Az MTI-hez kedden eljuttatott összegzés szerint a Fideszt – már harmadik hónapja – a választókorúak 19 százaléka, 1,5 millió szavazópolgár támogatja, a szocialista párt tartja 16 százalékos, 1,3 milliós táborát. A Jobbik 6 százaléknyi, azaz nagyjából félmillió választót sorakoztat fel maga mögé. Az LMP kicsivel gyengébben áll, mint a múlt év végén: 3 százalékot, negyedmillió választót vonz. Nem tudott javítani a Demokratikus Koalíció (DK), amelynek 1 százalékos a tábora, azaz szűk százezer szavazópolgárra számíthat. A pártoktól távolságot tartók csoportja ezúttal 52 százalékos, tehát 4,2 millió választó nem keres vagy nem talál magának támogatásra érdemes politikai erőt.
Nincs változás
Már 77 hónapja az ország legnépszerűbb politikai alakulata a Fidesz–KDNP, amely a decemberi felmérések szerint is stabilan vezet riválisaival szemben. Az ellenzéki térfélen továbbra is nagy a zavar, bár az jól látszik, hogy a Bajnai vezette Együtt 2014 folyamatosan veszít támogatottságából.
Továbbra is nagy előnnyel vezet a Fidesz–KDNP a többi politikai alakulattal szemben – derül ki abból a december közepén végzett, január elején publikált kutatásból, amelyet az Iránytű Politikai és Gazdaságpolitikai Intézet hozott nyilvánosságra.
Keveset változtak a politikai erőviszonyok az év elejéhez képest: a pártok sorrendje maradt, támogatottságuk valamelyest módosult – derül ki az Ipsos tavaly év végi közvélemény-kutatásából, amely szerint a kormánypárt is érzékelhetően erősödött az elmúlt egy évben, és a szocialistáknak is jelentősen sikerült szélesíteniük táborukat. A Jobbik támogatottsága ugyanakkor csökkent, az LMP-é pedig nem változott.
Tovább nőtt a Fidesz–KDNP támogatottsága decemberre, az MSZP ezzel szemben szavazókat vesztett, a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 mozgalom is gyengült, Gyurcsány Ferencék pedig a parlamentbe se jutnának be a Tárki Társadalomkutatási Intézet havi rendszeres pártpreferencia-kutatása szerint.
A biztos pártválasztók körében a Fideszt 41 százalék, az MSZP-t 32 százalék támogatja, a Jobbik 12 százalékon áll. Az LMP ebben a körben 5 százalékos, a DK 3 százalékot kapna – mérte az Ipsos, amely szerint ha az Együtt 2014 választói mozgalmat is számba veszik a voksolásra szóba jöhető politikai szervezetek között, akkor a népesség 4 százalékának támogatására számíthatna, a biztosan választók köréből pedig 8 százaléknyi szavazat jutna rá.
A felsőoktatás körül kialakult viták, a diákmegmozdulások, a gáz- és áramfogyasztás díjainak csökkenése, a 13. havi nyugdíj bejelentése nem módosították a pártok támogatottsági adatait, és nem látszanak változások a táborok társadalmi-demográfiai összetételében sem – áll az elemzésben.
A Fidesz beágyazottsága – miként az már fél éve látható – viszonylag egyenletes, a társadalom széles rétegeiben az átlagnak megfelelő vagy attól alig eltérő támogatottsága van. Az MSZP az ötven év felettiek körében és a fővárosban a legerősebb, az előbbi csoportban egy kis előnye van a Fidesszel szemben (22, illetve 18 százalék), az utóbbiban minimális a hátránya (21-24 százalék). A Jobbik a férfiak és a középrétegek körében a leginkább ütőképes (8-9 százalékkal), az LMP a diplomások és a budapestiek körében tud sok (7-8 százaléknyi) szavazót toborozni az Ipsos szerint.
Érdektelenség, markáns elégedetlenség
Az említett események – és általában a politikusok mostanában született döntései és megnyilatkozásai – a már meglévő szavazótáborok egyben tartását szolgáltak, de nem voltak hatással a lakosság azon részére, több mint felére, amely tartósan figyelmen kívül hagyja a nekik szánt üzeneteket – állapította meg a cég. Nem lesz könnyű dolguk a kampányok szervezőinek, aktivistáinak az Ipsos szerint, ha újra össze akarják kapcsolni a választók nagyobb tömegeit a politika szereplőivel; az utóbbi két évben ugyanis a közhangulatot az érdektelenség és a politika szereplőivel való markáns elégedetlenség jellemzi.
Mostani felmérésében az Ipsos talált hat olyan kutatási adatot, amely igazolja a negatív viszonyulásokat, a távolságtartást. A legfigyelemreméltóbb – írták –, hogy hónapról hónapra rendkívül magas a pártoktól elfordulók aránya. Az elmúlt másfél évben alig akadt olyan időszak, amikor ne haladta volna meg az 50 százalékot a passzív, bizonytalan választópolgárok száma. Most 52 százalék tartozik ebbe a csoportba, négy évvel ezelőtt 43, nyolc éve 30 százaléknyian voltak. Az Ipsos összegzése rámutat arra, hogy szokatlanul alacsony a választói aktivitás. Jelenleg a lakosság 37 százaléka menne el teljes bizonyossággal szavazni, 2009 januárjában a választási kedv 44 százalékra, 2005 legelején 51 százalékra volt jellemző.
A választásra jogosultak negyede elszánt
Ugyancsak minden korábbinál kevesebben vannak a biztos pártválasztók, tehát azok, akik erőteljes aktivitásuk mellett voksra érdemes pártot is megneveztek. Alig több, mint a választásra jogosultak negyede (27 százaléka) tudatos és elszánt, négy éve ők 35 százaléknyian voltak, nyolc évvel ezelőtt pedig 45 százaléknyian. Az Ipsos szerint a kedvezőtlen közéleti légkör összetevője az is, hogy az emberek háromnegyede úgy érzi, rossz irányba haladnak Magyarország ügyei (17 százalék vélekedik e kérdésben pozitívan).
Minden társadalmi rétegben a negatív mérleget vonók vannak többségben, és így van ez a politikai közegekben is – kivéve a Fidesz táborát. A kormánypártiak kétharmada pozitívan értékeli az ország aktuális állapotát, negyednyien kedvezőtlen véleményt formáltak. A pártválasztásukban bizonytalan, de valamilyen aktivitást mutató polgárok körében még az átlagosnál is többen (89 százaléknyian) vélekedtek negatívan a honi folyamatokról.
21 százalék marasztalná a Fideszt
A politikával szembeni ellenérzéseket az is mutatja – folytatódik az elemzés –, hogy a kormány tevékenységével az emberek 63, az ellenzékével 66 százaléka elégedetlen. A pozitívan értékelők aránya 12, illetve 5 százalék, az ambivalens választóké pedig 25 és 29 százalék. A két teljesítményértékelést összevetve kiderül, hogy a szavazópolgárok tekintélyes csoportja, 47 százaléka elégtelennek minősíti mindkét oldal munkáját – közölte az Ipsos.
Kutatása szerint a választók 53 százaléka a következő választások után kormányváltást szeretne, 21 százalékuk viszont a Fideszt látná szívesen még négy évig. A kabinetet meneszteni kívánók negyede az MSZP támogatója, tizede a Jobbiké, másik tizede pedig az LMP híve. A kormányváltásban gondolkodók 48 százaléka azonban nem támogatja egyik ellenzéki pártot sem. Ez a jelenség is azt mutatja, hogy sokak – összességében minden negyedik szavazópolgár – számára nincsen politikai alternatíva: nem találnak, de lehet, hogy már nem is keresnek – zárul az Ipsos friss közvélemény-kutatásának eredményeit összegző dokumentum.
