Komoly változásokat hozott január elseje

Január 1-jével több jogszabály is változik: tíz százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára, valamint számos változás lesz a bíróságokon is.

Az elektronikus kapcsolattartás informatikai rendszerét az Országos Bírósági Hivatal biztosítja. Az elektronikus kézbesítés rendszere az eddigi papír alapú kézbesítés szabályainak megfelelő. Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át. Valamennyi eljárás esetében szabály az, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött.

Az állam másfél milliárdot spórolhat az építésügyi eljárásokon

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is kezdeményezhetik a polgárok, az új rendszer a tervek szerint kényelmesebb, gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papíralapú ügyintézés. A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól – az ügyfélkapun belépve – az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik.

A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR-rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is. A közszolgáltatásnak köszönhetően az állam éves szinten mintegy másfél milliárd forintot takaríthat meg.

Új rendszerben működik a fogyatékos emberek foglalkoztatása

Új, egységes és egyszerűbb rendszerben működik január 1-jétől a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Az átalakításnak köszönhetően hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma, így már több mint 30 ezren dolgozhatnak az akkreditációs tanúsítványt már megszerzett 326 vállalkozásnál.

Az új rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú emberek után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók, akik közül többen arra is vállalkoztak, hogy a megváltozott munkaképességűek egy részét – például képzésekkel – néhány év alatt visszavezetik a nyílt munkaerőpiacra. Az új rendszer eleme marad a rehabilitációs kártya, amelynek előnye, hogy az érintett cégeknek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót.

Állami fenntartásba kerültek a köznevelési, a szociális és gyermekvédelmi intézmények is

Január 1-jével állami fenntartásba kerültek az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő más eszközöket és felszereléseket is – szintén a központ ingyenes használatába, illetve kezelésébe került.

Szintén állami fenntartásba kerülnek az eddig a települési önkormányzatoknál működő gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, a pszichiátriai és a szenvedélybetegeket ellátó otthonok. A változtatás 40 szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt érint, legtöbbjük eddig a fővárosi önkormányzaté volt. A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már egy évvel korábban megtörtént. Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.