A csütörtöki tárgyaláson, vallomása befejező részében az elsőrendű vádlott, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója az ügyész, a bíróság és a védők kérdéseire válaszolt. Ügyészi kérdésre – tisztában volt-e a kisajátítás szabályaival? – válaszolva azt mondta, hogy ő vezérigazgatóként minden jogi kérdésben kizárólag a jogi apparátus véleménye alapján járt el.
A részleteket nem minden esetben ismerte?
A telekcsere-szerződéssel kapcsolatban csak azokat a dokumentumokat ismerte meg, amelyeket az előterjesztés tartalmazott. Más, az ügyhöz köthető iratokat nem ismert, mert általában nem döntés-előkészítő, hanem döntéshozó feladatokat kellett megoldania – mondta el Tátrai. Megítélése szerint a vezérigazgató csupán akkor lehet döntés-előkészítő, ha a javasoltaktól eltér, a konkrét ügyben azonban semmiben nem változtatta meg a szakmai előterjesztést – tette hozzá.
Az elsőrendű vádlott újabb kérdésre elmondta, hogy a telkek cseréjéről döntő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak beküldött előterjesztések szakmaiságáért, jogszerűségéért sem ő volt a felelős, hanem a készítői, akiknek az aláírása szerepelt is az írásos anyagokon.
Szakértői csapat is górcső alá vehette az előterjesztéseket
Az ő felelőssége elsősorban az volt, hogy a vagyonkezelő apparátusát a szervezeti és működési szabályzat alapján működtesse, és ott a munkára alkalmas emberek dolgozzanak. A tanács elé kerülő, az MNV által készített előterjesztéseket egyébként a tanács mellette működő 5-6 tagú szakértői csapattal is lehetett véleményeztetni – mondta el.
Tátrai: Gyurcsány csak annyit mondott
Tátrai Miklós vallomásában jelezte: miután a tervezett kaszinóberuházás képviselői találkoztak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és bemutatták neki a projektet, ő csak annyit mondott munkatársainak, hogy „alaposan vizsgálják meg és pozitívan álljanak hozzá”. Joav Blummal egyszer találkozott, akkor az üzletember megerősítette azt az igényét, hogy telekcsere-szerződést szeretne.
Kovatsits Gábor ügyész arra, hogy – Tátrai hétfői, az első tárgyalási napon tett kijelentése szerint – a Sukoró-ügyben indított büntetőper azt üzeni minden köztisztviselőnek és állami alkalmazottnak, hogy ne csináljon semmit, mert ha mégis megteszi, abból baj lesz, azt mondta: az ügynek nem volt és nem is lesz politikai indoka és indíttatása, a per alapvetően vagyon elleni bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárás.
1,3 milliárdos kára lehetett volna az államnak
A magyar állam a Gyurcsány-kormány idején, 2008 júliusában cserélte el a tulajdonában lévő, nagy értékű sukorói területet az izraeli–magyar állampolgárságú Joav Blum gyümölcsöseire. Ha a csereszerződést tavaly nem semmisíti meg a bíróság, az államot majdnem 1,3 milliárd forintos kár érte volna.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túl.
Schiffer jelentette fel Gyurcsányt
Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009 októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King’s City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást. Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.
