A csütörtöki tárgyaláson, vallomása befejező részében az elsőrendű vádlott, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója az ügyész, a bíróság és a védők kérdéseire válaszolt. Ügyészi kérdésre – tisztában volt-e a kisajátítás szabályaival? – válaszolva azt mondta, hogy ő vezérigazgatóként minden jogi kérdésben kizárólag a jogi apparátus véleménye alapján járt el.
A részleteket nem minden esetben ismerte?
A telekcsere-szerződéssel kapcsolatban csak azokat a dokumentumokat ismerte meg, amelyeket az előterjesztés tartalmazott. Más, az ügyhöz köthető iratokat nem ismert, mert általában nem döntés-előkészítő, hanem döntéshozó feladatokat kellett megoldania – mondta el Tátrai. Megítélése szerint a vezérigazgató csupán akkor lehet döntés-előkészítő, ha a javasoltaktól eltér, a konkrét ügyben azonban semmiben nem változtatta meg a szakmai előterjesztést – tette hozzá.
Az elsőrendű vádlott újabb kérdésre elmondta, hogy a telkek cseréjéről döntő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak beküldött előterjesztések szakmaiságáért, jogszerűségéért sem ő volt a felelős, hanem a készítői, akiknek az aláírása szerepelt is az írásos anyagokon.
Szakértői csapat is górcső alá vehette az előterjesztéseket
Az ő felelőssége elsősorban az volt, hogy a vagyonkezelő apparátusát a szervezeti és működési szabályzat alapján működtesse, és ott a munkára alkalmas emberek dolgozzanak. A tanács elé kerülő, az MNV által készített előterjesztéseket egyébként a tanács mellette működő 5-6 tagú szakértői csapattal is lehetett véleményeztetni – mondta el.
Tátrai: Gyurcsány csak annyit mondott
Tátrai Miklós vallomásában jelezte: miután a tervezett kaszinóberuházás képviselői találkoztak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és bemutatták neki a projektet, ő csak annyit mondott munkatársainak, hogy „alaposan vizsgálják meg és pozitívan álljanak hozzá”. Joav Blummal egyszer találkozott, akkor az üzletember megerősítette azt az igényét, hogy telekcsere-szerződést szeretne.
Kovatsits Gábor ügyész arra, hogy – Tátrai hétfői, az első tárgyalási napon tett kijelentése szerint – a Sukoró-ügyben indított büntetőper azt üzeni minden köztisztviselőnek és állami alkalmazottnak, hogy ne csináljon semmit, mert ha mégis megteszi, abból baj lesz, azt mondta: az ügynek nem volt és nem is lesz politikai indoka és indíttatása, a per alapvetően vagyon elleni bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárás.
