A Kúria helyben hagyta a Sukoró-ügyben született korábbi jogerős ítéletet, amely semmissé tette az állam és Joav Blum izraeli befektető között létrejött telekcsere-szerződést, továbbá megállapította, hogy az alperesnek 5 millió forint eljárási költséget kell fizetnie. A szóbeli indoklás a korábbi döntésektől eltérően arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szerződés azért érvénytelen, mert jogszabályba ütközik. A felperes ugyanis állami tulajdonú, részben termőföldeket is magába foglaló ingatlant akart a befektető tulajdonába adni, ezt pedig értékesítés esetén pályáztatni kell az állami vagyonról, valamint a nemzeti földalapról szóló törvény szerint.
A Kúria öttagú tanácsának elnöke indoklásában kitért arra is, hogy a „vonalas infrastruktúrára” – az M4-es autópálya építésére – és a közérdekű beruházásra hivatkozás sem helyes, hiszen az elcserélt 180 hektáros földterület mindössze 5-6 százalékát, 10 hektárt érintett az útépítés. Ez a csere nem volt ésszerű, hiszen semmi akadálya nem volt annak, hogy az állam a szükséges földterületet kisajátítással szerezze meg – szögezte le a Kúria tanácselnöke. A legfelső bírói fórum ezek után már nem vizsgálta az eljárás során korábban megállapított érvénytelenségi okokat, például a jelentős értékaránytalanság, valamint a felek színlelt vagy valós szándékainak kérdését. Az ügyben több másik polgári per és büntetőeljárás is folyamatban van.
A per előzménye, hogy a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyásával 2008. július 30-án csereszerződést kötött az alperessel, és tulajdonába adta a Sukoró külterületi, szerződésben megjelölt ingatlanait több mint egymilliárd forint értékben, a magyar–izraeli befektető pedig az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén egy ingatlanát csaknem 800 millió forint értékben, továbbá kötelezettséget vállalt a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére.
Gyurcsány egyik utolsó intézkedésével tette kiemelt beruházássá Sukorót
A szerződés érvénytelenségének kimondása és az eredeti állapot helyreállítása érdekében 2009 őszén Oszkó Péter, a szocialista Bajnai-kormány pénzügyminisztere polgári pert kezdeményezett. Az akkor még parlamenten kívüli LMP pedig feljelentést tett hivatali visszaélés miatt Gyurcsány Ferenc ellen, aki a szerződés megkötésekor miniszterelnök volt, és egyik utolsó intézkedésével kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City projektet. A volt kormányfőt a 2009 tavaszán indult büntetőeljárásban 2011 őszén meggyanúsították, ám 2012 nyarán megszüntették ellene az eljárást az ügyészségi nyomozók, másik öt személy ellen azonban vádat emeltek.
A polgári perben 2011 decemberében az elsőfokú bíróság megállapította a csereszerződés érvénytelenségét, és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását.
Az értékarányosság csak látszat volt
Másodfokon idén júniusban a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet. Indoklása szerint a szerződő felek által leplezni kívánt cél az volt, hogy az állam nyilvános versenyeztetés nélkül juttassa a befektető tulajdonába a sukorói ingatlanokat. A szerződés során az elcserélt ingatlanok közti értékarányosság csak látszat volt, valójában több mint egymilliárd forintos a különbség a csereingatlanok között.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését vagy a keresetet elutasító határozat meghozatalát.
