A Kúria helyben hagyta a Sukoró-ügyben született korábbi jogerős ítéletet, amely semmissé tette az állam és Joav Blum izraeli befektető között létrejött telekcsere-szerződést, továbbá megállapította, hogy az alperesnek 5 millió forint eljárási költséget kell fizetnie. A szóbeli indoklás a korábbi döntésektől eltérően arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szerződés azért érvénytelen, mert jogszabályba ütközik. A felperes ugyanis állami tulajdonú, részben termőföldeket is magába foglaló ingatlant akart a befektető tulajdonába adni, ezt pedig értékesítés esetén pályáztatni kell az állami vagyonról, valamint a nemzeti földalapról szóló törvény szerint.
A Kúria öttagú tanácsának elnöke indoklásában kitért arra is, hogy a „vonalas infrastruktúrára” – az M4-es autópálya építésére – és a közérdekű beruházásra hivatkozás sem helyes, hiszen az elcserélt 180 hektáros földterület mindössze 5-6 százalékát, 10 hektárt érintett az útépítés. Ez a csere nem volt ésszerű, hiszen semmi akadálya nem volt annak, hogy az állam a szükséges földterületet kisajátítással szerezze meg – szögezte le a Kúria tanácselnöke. A legfelső bírói fórum ezek után már nem vizsgálta az eljárás során korábban megállapított érvénytelenségi okokat, például a jelentős értékaránytalanság, valamint a felek színlelt vagy valós szándékainak kérdését. Az ügyben több másik polgári per és büntetőeljárás is folyamatban van.
A per előzménye, hogy a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyásával 2008. július 30-án csereszerződést kötött az alperessel, és tulajdonába adta a Sukoró külterületi, szerződésben megjelölt ingatlanait több mint egymilliárd forint értékben, a magyar–izraeli befektető pedig az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén egy ingatlanát csaknem 800 millió forint értékben, továbbá kötelezettséget vállalt a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére.
Gyurcsány egyik utolsó intézkedésével tette kiemelt beruházássá Sukorót
