A közleményben beszámoltak arról, hogy Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a múlt héten látogatást tett a kamaránál. A megbeszélésen Balogh Zoltán kamarai elnök jelezte, hogy az ápolóhiányt tovább súlyosbítja a negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonulók kiesése, tetézi a helyzetet a szakdolgozók elvándorlása, amely már a kisebb kórházakat is súlyosan érinti.
A tájékoztatás szerint a megbeszélés során az államtitkár azt valószínűsítette, hogy a március elején induló bértárgyalások várhatóan szeptemberben hoznak eredményt.
A kamara jelezte Szócska Miklósnak, hogy haladéktalanul rendezni kell a védőnői béreket, felülvizsgálatra szorul a gyógyszertári asszisztensek képzése, illetve felhívta a figyelmet az otthoni szakápolás ellehetetlenülésére. A testület szükségesnek tartja a nővérszállók korszerűsítését és a kihasználatlanul álló kórházépületek hasznosítását is.
Olvassa el az MNO cikksorozatát!
Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?
Kiskirályok és csicskák az egészségügyben
Egészségügy: csak kiválasztottaknak?
A tárgyaláson Balogh Zoltán kiemelte, hogy a köztestület kezdeményező együttműködő szerepre törekszik a kormányzattal. Jelezte továbbá, hogy a MESZK maradéktalanul ellátja a kamarai törvényben előírt feladatait, ugyanakkor szükségük lenne a megállapodás alapján járó állami támogatásra, amelyet 2012-ben nem kaptak meg. Szócska – a kamara közlése szerint – ígéretet tett a pénzügyi támogatásra, és kijelentette: a kormány továbbra is nyitott a hasznos javaslatokra.
A kötelező nyugdíjazás szabálya 6500 egészségügyi dolgozót érint, és eddig 2073 mentességi kérelem érkezett. A dolgozók háromnegyede (1555 fő) szeretne tovább dolgozni, míg 518 esetben a dolgozó nem kért mentességet, de a munkáltató az álláshely megtartását kérte – közölte múlt pénteken Szócska, hozzátéve: a kérelmek összegyűjtése folyamatos.
A kormány január 10-én tette közzé a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásának részletszabályait. Eszerint akik elérték a nyugdíjkorhatárukat, és megfelelő szolgálati idővel rendelkeznek, azoknak a munkaviszonyát meg kell szüntetni. Ez alól azonban egyedi mentességet lehet kapni, amelyről a kormány dönt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetve – mint az mno.hu beszámolt róla – több mint 50 milliárd forint pluszforrást szeretne az egészségügynek a 2013-as költségvetésben. Ennek részleteiről még tavaly év végén beszélt Balog Zoltán az MR1 180 perc című műsorában. Kiderült: az összeg 90 százalékát egészségügyi dolgozók béremelésére szeretnék költeni, ezenkívül infrastrukturális beruházásokat is finanszíroznának belőle. Juthatna pénz ebből arra az esetre is, ha ismét túljelentkezés lenne az egyelőre 624 millió forintos kerettel ötszáz orvosnak meghirdetett ösztöndíjprogramra.
Az Új Széchenyi Terv keretében az év végéig mintegy 268 milliárd forint áll rendelkezésre a konvergenciarégiókban lévő járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátó intézmények – kórházak, szakrendelők – fejlesztésére, támogatására. A nagy egészségügyi beruházásokat elősegítő Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) az elmúlt hatvan év legnagyobb egészségügyi infrastruktúra-fejlesztését eredményezte a kórházi szektorban. Az idei évre rendelkezésre álló mintegy 268 milliárd forintos keretből 223 milliárd forint már szerződéssel le van kötve, további 45 kórházfejlesztési pályázat kiírás előtt áll.
