26 ügyben született ítélet Magyarország vonatkozásában

Tavaly 26 ügyben hozott ítéletet Magyarország vonatkozásában az Emberi Jogok Európai Bírósága, ebből kilenc esetben az elhúzódó bírósági eljárások miatt született elmarasztaló döntés.

Az államtitkár az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről szóló beszámolójában közölte: 2012-ben összesen 252 millió forint kártérítést kellett kifizetnie Magyarországnak, ebből 137 millió forintot az eljárások elhúzódása miatti ügyekben.

Répássy Róbert a 2013-ban eddig hozott nyolc, Magyarországgal kapcsolatos strasbourgi bírósági ítélet közül kiemelte a magyar magánnyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban hozott precedens jellegű állásfoglalást, ami azt jelenti, hogy az emberi jogok bírósága minden magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos panaszt érdemi vizsgálat nélkül el fog utasítani.

Vita alakult ki a bizottságban az MSZP-s Bárándy Gergely egy megjegyzése nyomán, aki arról beszélt, hogy a kormány „elsíbolta” a magán-nyugdíjpénztári vagyont. A fideszes Vas Imre erre úgy reagált, hogy a szocialisták voltak, akik részvénytársaságba akarták átmenteni a magán-nyugdíjpénztári vagyont, frakciótársa, Gulyás Gergely pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az összeg egy részét államadósság-csökkentésre fordította a kormány. A szintén fideszes Mátrai Márta arra szólította fel a szocialista politikust, hogy ha bűncselekményről van tudomása, akkor tegye meg a szükséges lépéseket, egyébként viszont tartózkodjon az ilyen kijelentésektől.

Répássy Róbert a magán-nyugdíjpénztári reformot érintő ügyben idézte az európai bíróság ítéletét, amely kimondta, hogy nem sértették meg a kérelmező tulajdonnal összefüggő jogait. „Hát ennyit az elsíbolásról” – jegyezte meg.

Bárándy Gergely egy indok nélkül felmentett egykori kormánytisztviselő ügyében hozott ítéletre is felhívta a figyelmet, amelyben a volt kormánytisztviselőnek nem vagyoni kártérítésként 6000 eurót és a perköltséget ítélte meg a strasbourgi bíróság. Az MSZP-s képviselő szerint az ezres nagyságrendet is elérheti azok száma, akiket indokolás nélkül rúgtak ki, ezért azt kérdezte Répássy Róberttől, tudják-e, hogy még hány hasonló beadványra lehet számítani és mennyire becsüli az ennek alapján kifizetendő kártérítési összeget.

Az államtitkár szerint hasonló ügyben 12 kérelmező fordult a strasbourgi bírósághoz, és várhatóan nem is lesz több ilyen ügy. Közölte: vizsgálják a megegyezés lehetőségét, de ez csak akkor merülhet fel, ha azonos jogesetekről van szó.

Kitért arra is, hogy a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos ügyekben viszont több mint 150 kérelemről tudnak, ami kicsit meghaladja azt a számot, ahány esetben bírák Magyarországon jogorvoslatot kezdeményeztek. Szerinte ez azért lesz érdekes, mert a strasbourgi bíróság megvizsgálja, hogy előzetesen volt-e hatékony jogorvoslati lehetőség.

Szintén Bárándy Gergely felvetésére a vörös csillag ügyével kapcsolatban Répássy Róbert közölte: a kormánypártok nem kívánják megváltoztatni az álláspontjukat arról, hogy a vörös csillagot és a náci jelképeket tiltani kell. Ennek lehetőségét sem az Alkotmánybíróság, sem az emberi jogi bíróság ítélete nem zárta ki – mondta.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás határozott lépéseket sürgetett az eljárások elhúzódásával szemben, és egy családon belüli erőszakkal kapcsolatos elmarasztaló döntésre irányítva a figyelmet azt mondta, ezen a téren is sokkal hatékonyabb lépéseket kell tenni.

A bizottság végül a kormánypárti képviselők támogatása, egy MSZP-s tag elutasítása és a többi ellenzéki képviselő tartózkodása mellett elfogadta az államtitkári tájékoztatást.