Az államtitkár az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről szóló beszámolójában közölte: 2012-ben összesen 252 millió forint kártérítést kellett kifizetnie Magyarországnak, ebből 137 millió forintot az eljárások elhúzódása miatti ügyekben.
Répássy Róbert a 2013-ban eddig hozott nyolc, Magyarországgal kapcsolatos strasbourgi bírósági ítélet közül kiemelte a magyar magánnyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban hozott precedens jellegű állásfoglalást, ami azt jelenti, hogy az emberi jogok bírósága minden magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos panaszt érdemi vizsgálat nélkül el fog utasítani.
Vita alakult ki a bizottságban az MSZP-s Bárándy Gergely egy megjegyzése nyomán, aki arról beszélt, hogy a kormány „elsíbolta” a magán-nyugdíjpénztári vagyont. A fideszes Vas Imre erre úgy reagált, hogy a szocialisták voltak, akik részvénytársaságba akarták átmenteni a magán-nyugdíjpénztári vagyont, frakciótársa, Gulyás Gergely pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az összeg egy részét államadósság-csökkentésre fordította a kormány. A szintén fideszes Mátrai Márta arra szólította fel a szocialista politikust, hogy ha bűncselekményről van tudomása, akkor tegye meg a szükséges lépéseket, egyébként viszont tartózkodjon az ilyen kijelentésektől.
Répássy Róbert a magán-nyugdíjpénztári reformot érintő ügyben idézte az európai bíróság ítéletét, amely kimondta, hogy nem sértették meg a kérelmező tulajdonnal összefüggő jogait. „Hát ennyit az elsíbolásról” – jegyezte meg.
Bárándy Gergely egy indok nélkül felmentett egykori kormánytisztviselő ügyében hozott ítéletre is felhívta a figyelmet, amelyben a volt kormánytisztviselőnek nem vagyoni kártérítésként 6000 eurót és a perköltséget ítélte meg a strasbourgi bíróság. Az MSZP-s képviselő szerint az ezres nagyságrendet is elérheti azok száma, akiket indokolás nélkül rúgtak ki, ezért azt kérdezte Répássy Róberttől, tudják-e, hogy még hány hasonló beadványra lehet számítani és mennyire becsüli az ennek alapján kifizetendő kártérítési összeget.
Az államtitkár szerint hasonló ügyben 12 kérelmező fordult a strasbourgi bírósághoz, és várhatóan nem is lesz több ilyen ügy. Közölte: vizsgálják a megegyezés lehetőségét, de ez csak akkor merülhet fel, ha azonos jogesetekről van szó.
Kitért arra is, hogy a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos ügyekben viszont több mint 150 kérelemről tudnak, ami kicsit meghaladja azt a számot, ahány esetben bírák Magyarországon jogorvoslatot kezdeményeztek. Szerinte ez azért lesz érdekes, mert a strasbourgi bíróság megvizsgálja, hogy előzetesen volt-e hatékony jogorvoslati lehetőség.
Szintén Bárándy Gergely felvetésére a vörös csillag ügyével kapcsolatban Répássy Róbert közölte: a kormánypártok nem kívánják megváltoztatni az álláspontjukat arról, hogy a vörös csillagot és a náci jelképeket tiltani kell. Ennek lehetőségét sem az Alkotmánybíróság, sem az emberi jogi bíróság ítélete nem zárta ki – mondta.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás határozott lépéseket sürgetett az eljárások elhúzódásával szemben, és egy családon belüli erőszakkal kapcsolatos elmarasztaló döntésre irányítva a figyelmet azt mondta, ezen a téren is sokkal hatékonyabb lépéseket kell tenni.
A bizottság végül a kormánypárti képviselők támogatása, egy MSZP-s tag elutasítása és a többi ellenzéki képviselő tartózkodása mellett elfogadta az államtitkári tájékoztatást.
