Az igazságügyért felelős államtitkár közölte: a felmentett bírák és ügyészek vagy kérik visszahelyezésüket eredeti beosztásukba, és elmaradt illetményük megtérítését igénylik; vagy rendelkezési állományba helyezésüket kezdeményezik, ilyenkor szintén elmaradt illetményük megtérítését igényelhetik; vagy nyugállományban maradnak, és megfelelő átalány-kártérítésre jogosultak.
Az új jogszabály szerint fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, ügyészek, közjegyzők és bírósági végrehajtók nyugdíjkorhatára – mondta Répássy.
Ismert, az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70-ről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.
Huzavona a bírák nyugdíjazása kapcsán
Az Európai Bíróság 2012. november elején közölte, szerinte a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való leszállítása. Magyarország arra számított, hogy az Európai Bizottság eláll a keresetétől a bírák nyugdíjazásának ügyében – jelentette ki korábban a Lánchíd Rádióban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence. A politikus emlékeztetett: az EB annak ellenére tart ki álláspontja mellett, hogy a magyar Alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát leszállító intézkedéseket. Rétvári szerint az Európai Bizottság döntésének rossz üzenete van.
Mi volt még a parlamentben?
Törvénymódosítást javasolt a kereszténydemokrata Vejkey Imre azért, hogy a 2014-es parlamenti választás előtt korrigálni lehessen az egyéni választókerületek határait. A KDNP-s politikus az indítványt ismertetve elmondta: a parlament a választási eljárási törvény részeként tavaly ősszel módosította a választókerületi felosztást, a jogszabály azonban az Alkotmánybíróság döntése miatt még nem lépett hatályba.
A választójogi törvény viszont úgy rendelkezik, hogy az országgyűlési választást megelőző év – jelen esetben 2013 – kezdete és a voksolás napja között már nem lehet módosítani az egyéni választókerületi beosztást. A kereszténydemokrata képviselő most ezen változtatna, lehetővé téve, hogy a Ház elvégezze a szükséges módosításokat.
