A betörők lényegében beismerő vallomásokat tettek, de azt nem is sikerült tisztázni az eljárás során, hogy ki volt az értelmi szerző, ki gondoskodott a komoly szervezést igénylő előkészületekről, honnan szerezték a rendkívül részletes információkat a riasztórendszer működéséről és kik segítették még őket – mondta el a bíró.
Az ékszerbolt ügyvezetője azt állította, kétségbeesésében vette magához a betörés után megmaradt ékszereket, mert tartott tőle, hogy nem tudja másképp rendezni a kárt. Az ítélethirdetés során elhangzott: meglehetősen szokatlan a bírói gyakorlatban is, hogy egy ügyben a betörők és a károsultak egyszerre állnak a bíróság elé, de ez ezúttal indokolt volt.
A bíróság az ügyvezető esetében 21,4 millió forint vagyonelkobzást rendelt el, és neki még több mint 50 millió forintnyi kártérítést is kell fizetnie a számára hitelt nyújtó takarékszövetkezetnek a jelzálogfedezetként szolgáló ékszerek eltűnése miatt. A polgári jogi és kártérítési igényeket, valamint a vagyonelkobzás összegét fedezi a tőle korábban lefoglalt 51 millió forint értékű ékszer, 32 ezer euró és 25 ezer angol font. A három betörőnek viszont együttesen 58 millió forint kártérítést kell fizetnie az ékszerbolt tulajdonosának az állítólag kukába dobott arany tárgyak értékeként.
Az ítéletek még nem jogerősek, mert az ügyész a betörők esetében tudomásul vette a határozatot, az ékszerbolt ügyvezetőjénél azonban három nap gondolkodási időt tartott fent. A betörők enyhítésért fellebbeznek, a negyedrendű vádlott azonban tudomásul vette a döntést. A másod- és harmadrendű vádlottat a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
