Vizsgálják a vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásait

Kutatók vizsgálják a 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófának az érintett települések társadalmára gyakorolt hatásait.

WA
2013. 03. 06. 22:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásvizsgálata során március 8. és 24. között 360 családot keresnek fel a kérdezőbiztosok – mondta el Ferencz Zoltán kutatásvezető szerdán. A lakossági kérdőíves vizsgálat csak az egyik része a devecseri önkormányzat megbízásából indult átfogó szociológiai felmérésnek. A hatásvizsgálatot gazdasági–statisztikai adatelemzéssel kezdték, ebben egyebek mellett a három település és az érintett kistérség vállalkozásaiban bekövetkezett változást vizsgálták.

A szociológus elmondta, hogy az előkészítés során interjúkat készítettek az iszapömlést követő mentésben–helyreállításban jelentős szerepet betöltött karitatív és civil szervezetekkel, illetve polgármesterekkel, valamint a megyei védelmi bizottság vezetőivel. Két hete Kolontáron és Devecserben tartottak fókuszcsoportos vizsgálatokat a közintézmények, óvodák, iskolák vezetőivel, orvosokkal és a helyi civil szervezetekkel.

A pénteken induló kérdőíves felméréshez a lakosságot két csoportra osztották: azokra, akik a katasztrófában közvetlenül kárt szenvedtek, vagyis elöntötte az otthonukat a vörösiszap, illetve akiket kisebb kár ért vagy nem voltak közvetlenül érintettek – mondta Ferencz Zoltán.

Netes felmérés indult a mentésben–helyreállításban dolgozó önkéntesek megkeresésével – tette hozzá Bartal Anna Mária, az önkéntességet vizsgáló kutatásvezető. Az eltelt egy hét alatt eddig több mint 240, az ország különböző részeiről az ajkai térségbe érkezett segítő töltötte ki a kérdőívet, amellyel arra keresik a választ, hogy mi motiválta őket az önkéntes munkára. Szeretnék felderíteni azt is, hogy Magyarországon kik vállalkoznak anyagi ellenszolgáltatással nem járó, segítő munkára, és annak milyen szerepe volt – jegyezte meg.

Véleménye szerint eddig egyik vizsgálóbizottság vagy hivatalos jelentés sem szólt a társadalomban a súlyos környezeti katasztrófát követően bekövetkezett változásról. A hiánypótló felmérés a települések jövőképe mellett a tapasztalatok megismeréséhez és a fejlődési irányok kialakításához járul hozzá – vélekedett.

A kutatás eredményét a begyűjtött adatok értékelését követően várhatóan májusban teszik közzé, az önkéntesek a vorosiszap-kutatas.hu oldalon található kérdőív kitöltésével segíthetik a kutatók munkáját.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.