A tárca az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében rámutatott: a civil szervezetek kilépésére az után került sor, hogy a múlt héten Londonban, a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) konferenciáján bemutatták az érintett civil szervezetekkel közösen kidolgozott, első korrupció elleni akciótervet. Hangsúlyozták: a KIM elkötelezettségét mutatja az is, hogy múlt pénteken a minisztérium szakértői egyeztettek az Európai Bizottság képviselőivel a témában, segítve a bizottság hiteles és objektív jelentésének előkészítését, amelyet júniusban kívánnak nyilvánosságra hozni.
A közleményben az áll: sajnálják, hogy több hónapos együttműködés szakadt meg egy egyéni képviselői indítványt követő parlamenti döntés nyomán, amely „témájában nem érinti és nem is változtatja meg a KIM elkötelezettségét a korrupcióval szembeni küzdelemben”.
Kedden az Országgyűlés elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, amely szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket. Az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintésre azonban más, a közérdekű adat megismerését kezdeményező szervezetek vagy magánszemélyek nem jogosultak.
A Transparency International Magyarország a parlamenti döntés után közölte a blogján, hogy az Atlatszo.hu, a Budapest Intézet, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és maga a korrupcióellenes civil szervezet kilép a KIM által szervezett munkacsoportokból. Döntésüket azzal indokolták, hogy a közérdekű adatközlés új szabályozása hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést.
Az antikorrupciós munkacsoport 2012 decemberében ült össze először.
