Bajnai teljesen az SZDSZ rabjává vált

Eddig csupán a volt SZDSZ-szavazókat tudta magához édesgetni Bajnai Gordon, a volt miniszterelnök célja az egykori liberális háttérország bekebelezése.

Bajnai Gordon színre lépése óta lelkesen gyűjtögeti az SZDSZ-töredékeket, így próbál magának hátországot teremteni. Az Együtt 2014 vezetője az elmúlt hetekben megállapodást kötött a korábbi szegedi SZDSZ-es alpolgármesterhez köthető Szabad Város Egyesülettel, valamint a kaposvári Polgári Szabadság Platformmal, amely szintén egykori liberális politikusokat tömörít. Az is kiderült, hogy Kóka János, az SZDSZ egykori elnöke, Gyurcsány Ferenc gazdasági minisztere rendszeresen konzultál Bajnaival.

A volt miniszterelnök, úgy látszik, a tavaly október 23-án korszakváltást és a teljes ellenzéket lefedő szervezet létrehozását bejelentő beszédéhez képest lényegesen hátrébb lépett. Bajnai számára mostanra a legfontosabb feladat, hogy maga mögé valamilyen háttérországot teremtsen, mivel az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy az Együtt 2014 három-négy arcot leszámítva nem rendelkezik „plakátragasztókkal”. Vélhetően ezt a célt szolgálja az alakulat mostani országjárása is, de fórumaikon nagyrészt az adott település szocialista szervezetének tagjai jelennek meg.

Bajnaiék romló helyzetét mutatja, hogy míg színre lépését követően a Medián a biztos szavazók körében még 22 százalékos támogatottságot mért nekik, addig mostanra jelentős visszaesést szenvedtek el. A Tárki legfrissebb kutatásából az derült ki, hogy a biztos szavazó pártválasztók körében csupán 5 százalékon áll az E2014, így már a parlamentbe kerülésük sem biztos. Az SZDSZ-töredékek összegyűjtése és a támogatottsági adatok egymás mellé helyezése egyértelműen azt mutatja, hogy Bajnaiéknak mostanra sikerült megszerezniük az egykori liberális alakulat szavazóit.

Ennek alátámasztására érdemes megnézni, hogy az SZDSZ támogatottsága hogyan változott az elmúlt évtizedekben, és mi az a kemény mag, amire Bajnaiék építhetnek. Az 1990-es és 1994-es választásokat nem érdemes figyelembe venni, mivel akkor az SZDSZ-en belül nagy számban voltak azok, akik hittek az alakulat antikommunizmusában, amely a Horn Gyulával való koalíció megkötését követően veszett el. 1998-ban a szabad demokraták listájára 353 186, 2002-ben 313 084, 2006-ban pedig 351 612 fő szavazott. A párt támogatottsági aránya 5,57 és 7,88 százalék között mozgott.

Az E2014 számára létfontosságú, hogy a közeljövőben legalább minimális szervezettséget mutasson föl, mivel a szocialistákkal való egyezkedésnek csak így lehet nekimenni. Szigetvári Viktor januárban még arról beszélt, hogy „ha nem is mind a 106 egyéni körzetben, de ötven-hatvan kerületben saját, egyéni országgyűlési jelöltje lesz az Együtt 2014-nek”. Minden bizonnyal a szocialisták nem fognak elfogadni egy ilyen alkut, de az utóbbi hetekben ilyen „kérések” már nincsenek is az újonnan alakult párt részéről.

Bajnai szorult helyzetét jól mutatta, hogy április 19-én azt kezdeményezte, hogy az MSZP által korábban javasolt év végi, jövő év eleji megállapodás helyett pártja már nyáron, júniusban kezdje meg a tárgyalásokat, és őszre hozza tető alá az egyezséget a szocialista párttal. A volt miniszterelnök sumákságát jól mutatta, hogy a tárgyalások kapcsán egy szót sem ejtett Gyurcsányról, akinek egyébként politikai karrierjét köszönheti.

Mesterházy Attila erre úgy reagált: ne várjanak még két hónapot, hanem már április 22-én üljenek egy asztalhoz a szocialisták, az Együtt–Párbeszéd Magyarországért és a Demokratikus Koalíció képviselői. Bajnai ezt követően úgy nyilatkozott, hogy az év végi megállapodást későinek, a 22-i tárgyaláskezdést korainak tartja. Aztán április 27-én elment az MSZP választmányi ülésére, ahol négypontos megállapodást kötött a szocialistákkal.