Ha a baloldal emberei újra kormányozhatnának, ismét egy asztalhoz ülnének bűnözőkkel? – tette fel a kérdést Kocsis Máté budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus úgy vélekedett, a baloldalon „ideges kapálódzás” kezdődött a Portik–Laborc-ügyben. Idézte például Gréczy Zsoltnak, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) politikai és kommunikációs főtanácsadójának szavait, miszerint a DK nem érti, hogy Bajnai Gordon és csapata miért határolódik el ennyire a Portik–Laborc-ügytől, hiszen Bajnai Gordon kormányzásának első fél évében Laborc Sándor nemzetbiztonsági vezetőként a helyén volt, és az utóbbi napokban megjelent hírekkel ellentétben Bajnai nem menesztette őt. „Bajnai Gordon megint mossa a kezeit. ( ) Minden régről előkerült zűrös ügy kapcsán az a hivatalos Bajnai-álláspont, hogy nem tud róla, nem tehet róla” – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki szerint ezt hívják sumákolásnak.
Az MSZP választmányi ülésének szünetében Bajnai Gordon és Mesterházy Attila sajtótájékoztatón jelentették be, hogy négy pontban állapodtak meg. (Az ülésről részletesen itt olvashat.)
Ezek közé tartozik az, hogy a választókerületekben egyetlen jelöltet, valamint közös listát állítanak. Az MSZP és az Együtt 2014–PM választási szövetség egyeztetve állít jelölteket és kampányol az időközi választásokon.
A választásokig közös programot alkotnak. Abban is megegyeztek, hogy sem az Együtt 2014, sem az MSZP nem gyengíti egymást. Tiszteletben tartják egymás aktivistahálózatát.
Döntöttek arról is, hogy beüzemelnek egy forródrótot. Bajnai Gordon meghívta Mesterházy Attilát és Botka Lászlót az Együtt 2014–PM választási szövetség elnökségi ülésére.
Konstruktív, egyenes és őszinte – így foglalta össze a találkozót Mesterházy Attila. Egy közös demokratikus jelöltnek kell szemben állnia a Fidesszel – emelte ki az MSZP elnöke.
Bajnai Gordon felidézte, hogy egyszer már kivezették az országot a válságból. A közös miniszterelnök személye fel sem merült – tette hozzá.
Kocsis Máté egyúttal jelezte: a Fidesz-frakció kedden tesz javaslatot arra, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának keretein belül milyen formában vizsgálódjanak tovább a Portik–Laborc-ügyben. Választ kell találni egyebek mellett az alvilág, az Energol Rt. és a politika kapcsolatára, valamint a Portik–Laborc-találkozó előzményeire és következményire – közölte. Kérdésre hozzátette: azt is vizsgálni kell, hogy Laborc Sándor milyen minőségében, magánemberként vagy titkosszolgálati vezetőként vett-e részt a megbeszélésen, mert ez a történtek büntetőjogi megítélése szempontjából nem mindegy.