Doncsev András a részleteket firtató kérdésre úgy fogalmazott: „a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk”, a változások részleteiről még nincs értelme beszélni. A kerekasztal januári megalakulását felidézve kiemelte: a résztvevők – a hallgatók legitim képviselete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), valamint a rektorok és a gazdasági élet szereplői – partnerként közreműködnek a felsőoktatás gyökeres átalakításában. A plenáris üléseken kívül három munkacsoportban zajlik a munka: a stratégiai, a pénzügyi és a hallgatói felelősséggel foglalkozó munkacsoportban. Hozzátette: utóbbi munkacsoport legutóbbi ülésén körvonalazódott egyfajta megállapodás, ez kerül majd a plenáris ülés elé.
Ha az április közepén tartandó következő és tervek szerint utolsó ülésen elfogadják ezt a megállapodástervezetet, a kormány elé kerül, majd az Országgyűlés tárgyalja meg a felsőoktatási törvény és egyéb jogszabályok szükséges módosítását. Doncsev András jelezte: az alapelvekben továbbra is mindenki egyetért, azaz abban, hogy az állami ösztöndíjban részesülő hallgatók a képzési idejük időtartamáig, a képzést követő 12 vagy 20 éven belül hazai munkahelyen dolgozzanak, a tudásukat a magyar emberek javára fordítsák. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az MTI kérdésére szerdán annyit mondott: a tárgyalásokon számos kérdés felmerült, de konkrétumokról még nincs döntés.
Az Index szerdán arról írt, a tárgyalásokon az körvonalazódik, hogy bár a korlátozások megmaradnak, megszűnik maga a hallgatói szerződés. Olyan szabályozást szeretnének kialakítani, amely szükségtelenné tenné egy kontraktus aláírását az állammal. Információik szerint a tárgyalásokon a legutóbb felvetődött, hogy akik a második félév végéig otthagyják az egyetemet, azoknak még ne kelljen megfizetniük tanulmányaik költségét. A kormány családpolitikáját erősítené az a terv, hogy ha valaki három gyermeket vállal, az mentesülne a visszafizetés alól. Kedvezményt kapnának a doktoranduszok is.
A felére csökkentené a felsőoktatási államtitkár a hallgatói szerződések magyarországi munkavállalásra vonatkozó feltételét. Klinghammer István szerint mindenkinek morális kötelessége, hogy visszaadja a közösségnek a kapott támogatást, de a fiatalokat nem szabad szankciókkal riogatni, ezért ő azt javasolja, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak csak addig kelljen Magyarország javára dolgozniuk, ameddig az állam pénzén tanultak. A Magyar Nemzetnek adott interjújában arról is beszélt, hogy nagyon alacsonynak tartja a 240 pontos felvételi határt, és kiterjesztené a Klebelsberg-ösztöndíjat.
