Lázár János az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont által Magyarország és az Öböl-térség kapcsolatainak perspektívái címmel rendezett tanácskozáson kiemelte: „a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást”. Magyarország csak élni akar a lehetőségekkel, átveszi azt a nyugati gyakorlatot, hogy más kultúrákat elfogadva felveszi a kapcsolatot a térség országaival – közölte. Azt mondta: a kormánynak az a terve, hogy külgazdasági és külpolitikai kapcsolatait átszervezve jelentős lépéseket tesz Ázsia országai felé, és amikor Kelet felé nyit, ezeknek az országoknak a kulturális hagyományait, társadalmi-politikai berendezkedését tiszteletben tartja.
Kifejtette: a 2008-ban kezdődött válság Magyarországot nagyon keményen sújtotta, csaknem a gazdasági értelemben vett megsemmisüléssel és a csőddel kellett szembenéznie. A 2010-ben megválasztott kormány ezt a válságot azonban esélyként értelmezte az ország újraszervezésére – mutatott rá. Elengedhetetlenül szükséges volt az elmúlt 20 év lezárása, új állami struktúra szervezése. Ennek kialakítása mára lezárult, átszervezték az országot és pénzügyeit – mondta.
Véleménye szerint a régi sztereotípiák mindörökre megdőlni látszanak, egy Magyarországhoz hasonló méretű országnak innovatívnak kell lennie a kapcsolatteremtésben is. Ezért nyitnak az Öböl-térség felé is, ahol „nem állt meg a gazdaság”, folyamatos a növekedés, és jelentősen megerősödtek ezek az országok az elmúlt években. Hangsúlyozta: a magyar társadalom nyitott, kész befogadni az Öböl-térségből érkezőket, megismerni közösségeiket. Nemcsak a gazdasági, hanem a tudományos, az oktatási és a kulturális együttműködésre is óriási lehetőségek kínálkoznak – mondta.
Mohamed asz-Szabah asz-Szalim asz-Szabah volt kuvaiti külügyminiszter, az Oxfordi Egyetem vendégprofesszora előadásában kiemelte: az arab világban jelenleg káosz uralkodik, rendszeresek a tiltakozások több országban. A politikai elit sokszor úgy gondolja, a „kreatív káoszra” néha szükség van, hogy előrelépést lehessen elérni – közölte. Hozzátette: kérdéses, hogy miről is szól az „arab tavasz”: a demokratikus értékekről, az iszlám identitás védelméről, az osztályok közötti küzdelemről vagy a hatalomért folytatott harcról.
Úgy látja, bár az elmúlt időben gazdasági szempontból valóban fejlődött az arab világ, ezt nem követte politikai fejlődés, az arab országokban nagyrészt tekintélyelvű maradt az irányítás. A felkelés néhány országban – Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban és Jemenben – annyiban sikeres volt, hogy megbukott az autokrata kormányzat, de a komoly munka, az új politikai struktúra kiépítése még csak most kezdődik – mutatott rá.
Szijjártó Péter a Kínai Vállalatok Külföldi Befektetési Konferenciáján a magyarországi befektetési környezetről tart előadást, majd tárgyal Csiang Jao-ping kínai kereskedelmi miniszterhelyettessel, valamint a Kínai Fejlesztési Bank és a Kínai Vasútépítési Vállalat (CCECC) vezetőivel a „V0” Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű finanszírozási és kivitelezési lehetőségeiről. Megbeszélést folytat továbbá a kínai Eximbank vezetőivel a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséről.
Mint Szijjártó Péter korábban elmondta, a kormány a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására törekszik, ezzel összefüggésben nemcsak a Távol-Kelet, a Kaukázus térsége és az arab világ, de Afrika felé is nyit. A Nyugat-Balkánon tovább akarja fejleszteni az élenjáró magyar befektetési kapcsolatokat.
A kormány felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért – mondta Szijjártó Péter a magyar–azeri tárgyalások kapcsán. Más alkalommal elmondta: keresik azokat a projekteket, amelyek a kínaiak által létrehozott alapokból finanszírozhatók. Nemcsak nemzeti, hanem regionális hatású tervekről is szó van.
