A nagy projektek közül Szabó Máté kiemelte A válság vesztesei a paragrafusok fogságában című vizsgálatsorozatot, amelynek keretében elsősorban azt próbálták feltárni, hogy a válságra való gyors, rugalmas állampolgári reagálást mennyiben segítik vagy éppen gátolják a magyar jogszabályok. Továbbá vizsgálta az ombudsman az új munka törvénykönyvével és a közmunkával kapcsolatos kérdéseket, a gyermekbarát igazságszolgáltatás, illetve a szabadságelvonás körülményei között, akár börtönben, akár idegenrendészeti őrizet alatt élők körülményeit, és az ügyvédségre vonatkozó szabályozást.
A biztos elmondta, hogy a beszámoló tanúsága szerint felértékelődtek a civil és a nemzetközi kapcsolatok, miközben a parlament plenáris ülése már fél évtizede nem vitatta meg az ombudsman éves beszámolóját.
Az ombudsman bemutatta a március 15-i rendkívüli hóhelyzettel kapcsolatos jelentését is, amelynek egyik legfontosabb megállapítása, hogy a „kríziskommunikáció” korrekcióra szorul. A lakossági mobilkommunikáció gyakran gyorsabb, hatékonyabb volt, mint az állami szerveké, ami tarthatatlan – jegyezte meg Szabó Máté.
A biztos elmondta azt is, hogy az állampolgárokat fel kell készíteni az ilyen rendkívüli helyzetekben követendő magatartásra, például arra, hogy az autópálya „lebénulásakor” középen hagyjanak szabadon egy „mentősávot”. A jövő nemzedékek ombudsmanhelyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az út menti erdősávok telepítése jelentősen csökkentheti a hóátfúvásokat.
Újságírói kérdésre válaszolva Szabó Máté leszögezte, hogy rossz, elutasító véleménye van a hajléktalanok kriminalizálásának lehetőségéről, ami most már alkotmányos szinten jelenik meg. Közlése szerint a korábbi szabályozás is alkalmas volt például a szemetelő, hangoskodó emberek felelősségre vonására, kérdés, hogy miért nem élt a jogalkalmazó a lehetőséggel.
