Sulyok Tamást gyalázta Magyar Péter a parlamentben

A miniszterelnök részletesen beszélt az alaptörvény-módosításáról az Országgyűlés hétfői ülésének a kezdetén. Magyar Péter hosszasan támadta Sulyok Tamás államfőt és az Orbán-kormányt is.

Fotó: Hatlaczki Balazs

Magyar Péter feltette a kérdést, hogy Sulyok Tamás vett-e részt olyan egyeztetésen, ahol az Alaptörvény módosítása elleni fellépés volt a téma.

A kormányfő arról is beszélt, hogy ha az államfő nem írja alá öt napon belül a jogszabályt, úgy megindítható ellene a megfosztási eljárás. Ebben az esetben Sulyok Tamás helyett Forsthoffer Ágnes házelnök aláírhatja helyette az alaptörvény módosítását.

Magyar Péter  úgy fogalmazott, amikor Szent István törvényeket adott az országnak, akkor hazánk a megmaradásáért küzdött, majd ugyanez történt Werbőczy István idején is. A miniszterelnök szerint ugyanez történik most is, ez az alkotmányos hagyománya az országnak.

Szerinte arra kapott soha nem látott kétharmados felhatalmazást a Tisza, hogy lebontsa a Fidesz által felépített rendszert, amely mindent egyetlen embernek akart alárendelni. Szerinte ez a rendszer volt az oka annak, hogy rengeteg magyar költözött Londonba, Bécsbe, Berlinbe, vagy még messzebb. Úgy fogalmazott, ez a rendszer nevezett hazaárulónak mindenkit, aki nem értett egyet.

Új alkotmányt készít a Tisza

Magyar Péter megköszönte a szakmai szervezeteknek és a magyar embereknek az alaptörvény-módosítással kapcsolatban nyújtott támogatást. Az alaptörvény módosítása miatt szervezett csütörtöki tüntetést lényegében viccnek nevezte.

A miniszterelnök felszólalásában többször azt mondta a fideszes képviselőkről, hogy „folyosókon, büfében, mosdóban” sunnyognak.

Magyar Péter beszéde közben a bekiabálásokból értesült arról, hogy Gulyás Gergely lemondott a frakcióvezetői tisztségéről. Gulyás azért mondott le, mert szerinte a képviselőcsoportot olyannak kell vezetnie, akinek mandátuma nem korlátozott. Ezután többször is civil embernek nevezte Gulyást, feltehetően azért, mert úgy értelmezte a bekiabálásokat, hogy a frakcióvezető a mandátumáról mondott le. 

A beszédben a miniszterelnök a Fidesz szavazóihoz is szólt, azt mondta, nem kell a Tisza-kormányt szeretni, vagy azzal  egyetérteni. Hangsúlyozta, hogy az elfogadandó módosítás értük is történik, az ő érdekeiket is szolgálja. Arról is beszélt, hogy ősztől komoly munka indul, új alkotmány készül majd az egész ország részvételével. 

Alkotmány, nem alaptörvény

– hangsúlyozta.

A Mi Hazánk szerint a kormány lebontja a jogállam maradékát

Az ellenzék részéről csak a Mi Hazánk vett részt a miniszterelnök napirend előtti felszólalásán. Toroczkai László a Magyar Péternek adott válaszában úgy vélekedett, hogy épp azokra az ügyekre nem tért ki, amelyek érdeklik a magyar embereket: lesz-e jogállam, lesz-e demokrácia, fel lehet-e számolni a korrupciót, a politikusbűnözést.

Nem a jogállamot állítják helyre, hanem lebontják a maradékát is. Nem a demokráciát hozzák vissza, hanem ugyanazt csinálják, amit a Fidesz csinált, csak megspékelve

– jelentette ki.

Toroczkai László feltette a kérdést, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vizsgálja-e majd a Diákhitel Központ szerződéseit, amelyeket Magyar Péter írt alá. A politikus a parlamenti vizsgálóbizottságok ülésein hazugságvizsgálók alkalmazására tett javaslatot, valamint legalább a közvádas ügyekben törölné a mentelmi jogot. Toroczkai László a képviselő mandátumkorlátról úgy vélekedett,

bűnözők lehetnek képviselők, de tisztességes embereket nem engednek megválasztani.

Mit tartalmaz a 17. alaptörvény-módosítás?

• Korlátozzák az országgyűlési képviselők mandátumának a hosszát: 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátban határozzák meg a hivatali időt;
• A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése;
• Függetlenebb Alkotmánybíróság, 70 éves életkori határ bevezetése
• Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása;
• Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása;
• Kevesebb sarkalatos törvény;
• Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása;
• A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése;
• A közpénz védelmének erősítése;
• A vármegyék visszanevezése megyékre;
• Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata;
• Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése, egységes rendészeti igazgatás.

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Havran Zoltán)