Az Országgyűlés 309 igen, 6 nem szavazattal fogadta el a fideszes Kocsis Máté és Gulyás Gergely javaslatát. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba. Mind a hatályos Btk.-ban, mind a július 1-jén életbe lépő új kódexben vétség helyett bűntettnek minősül majd, ha valaki közveszély helyszínén lop. A büntetési tétel így alapesetben kettőről három évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik, a különösen nagy értékre elkövetett lopásnál pedig tíz év a büntetés felső határa.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, a parlament rendészeti bizottságának elnöke a benyújtáskor azzal indokolta előterjesztésüket, hogy az elmúlt időben az ország több pontján is tolvajok nehezítették a március közepi hóhelyzet utáni helyreállítás, illetve az ár- és belvízvédelem munkálatait. A Közép-Tisza vidékén például a zsilipekről vittek el alkatrészeket – hozta példaként. A kormánypárti politikus szerint a Btk.-módosítással kellően elrettentő lesz a szankció.
A stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek felszámolása esetén a kormánynak – a felszámolás elrendelése után – nem egy hónapja, hanem egy éve lesz arra, hogy rendeletben kiemeltté nyilvánítsa a társaságokat. Erről hétfőn döntött a parlament a csődtörvény módosításával a fideszes Koszorús László javaslatára. Csődeljárás esetén nem változik a kiemeltté nyilvánítás ideje, a kormánynak a csőd elrendelése után továbbra is 15 napja marad a kiemelési rendelet meghozására.
A parlament 2011 nyarától illesztette be a csődtörvénybe a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket. Ennek lett az eredménye, hogy az ilyen cégek csőd- és felszámolási ügyeiben csak állami felszámoló járhat el.
A csődtörvény másik módosítása korlátok közé szorítja az állami felszámoló tevékenységét. Az említett csőd- és felszámolási eljárásokban való részvétel mellett kizárólagos vagy többségi állami tulajdonban lévő cégnél végezhet üzletviteli és egyéb tanácsadást, továbbá végelszámolói, vagyonrendezői tevékenységet. A helyi önkormányzatoknál pedig az adósságrendezési eljárásaikban pénzügyi gondnok lehet.
A világörökségi helyszínek gondozásával kapcsolatos szabályokat is pontosította az Országgyűlés. A Fidesz javaslatára és kormánypárti szavazatokkal elfogadott változtatás értelmében a világörökségi helyszínek használata és fejlesztése során meg kell őrizni azok eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazottságát, egyedi megjelenését. A helyszínek nem károsíthatók, nem veszélyeztethető a hitelességük, és a hasznosítás során a közérdeknek megfelelő funkciót kell választani, úgy, hogy zavartalanul látogathatók legyenek.
A jogszabály kimondja, hogy nem keletkeztet további oltalmat a világörökségi területté vagy annak várományosává nyilvánítás. A módosítás a világörökségi helyszíneken található, állami tulajdonú vagyonelemekkel kapcsolatos hatásköröket a kultúráért felelős miniszternek utalja.
A változtatás szerint az Istvánmező rehabilitációs programjával összefüggésben alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény azon előírásait, amelyek alól eddig felmentést adtak a jogszabályok.
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a magyar és szlovén kormány között kötött keretmegállapodást, amelynek értelmében a két ország a jövőben összehangolja közúti fejlesztéseit. A képviselők 262 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett jóváhagyták az Európai Unió Maliban működő kiképző műveletéhez történő további magyar katonai szerepvállalást, így a következő legfeljebb 15 hónapban tizenöt magyar katona szolgálhat az afrikai országban.
Október 17-ét, az egri vár védőinek a török seregek felett aratott győzelmének napját Gárdonyi Géza-emléknappá nyilvánította az Országgyűlés. A képviselők az erről szóló fideszes javaslatot 325 igen szavazattal, egy nem szavazat ellenében és hét tartózkodás mellett fogadták el. A parlament felkérte az oktatásért felelős minisztert, javasolja a köznevelési intézményeknek, hogy ezen a napon Gárdonyi Egri csillagok című művével foglalkozva emlékezzenek az íróra és a magyar történelem kiemelkedő eseményére. A határozati javaslat indoklása felidézi, hogy 2013-ban ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját.
Módosította az Országgyűlés a Balaton-törvényt. A módosítás négyről hat évre hosszabbította a településrendezési eszközök elkészítésének határidejét. Az önkormányzatok emellett szabadabb kezet kaptak a zöld területek kijelölésében. Ugyancsak meghosszabbították – 2018 végéig – a balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programját.