A külügyminiszter a magyar uniós csatlakozás kilencedik évfordulója alkalmából az M1 Ma reggel című szerdai műsorában kiemelte: ezt Magyarország közép-európai országként sem tehetné, hiszen Közép-Európa-politikájának egyetlen megvalósítási tere az integráció. A magyar kormány nem kívánja felülvizsgálni az ország uniós tagságát, de fontos, hogy megvédje a nemzeti érdekeket az EU-ban, és részt vegyen az integráció megerősítésében és megújításában – mutatott rá.
Úgy vélte, az unióval fennálló viták alkalmat adnak arra, hogy a kormány elmondja, megmagyarázza, mit miért csinál, megvilágítsa az intézkedései hátterét. Ugyanakkor vannak félreértések is, amelyek mögött sokszor politikai megfontolások állnak – mondta a tárcavezető. Hozzátette: az elmúlt évek „az átlagosnál több vitát és nézeteltérést” hoztak felszínre.
Hangsúlyozta: abban, hogy az országban erősödik az euroszkepticizmus, szerepet játszik, hogy Magyarország kilenc éve tagja az uniónak, és ebből közel hét évben válság volt az országban. Magyarországon már 2006-ban megjelent a gazdasági, pénzügyi, költségvetési, politikai és morális válság, és ezt tetézte a későbbi globális válság – emlékeztetett.
A Magyar Nemzet még április 18-án írt arról, hogy Viviane Reding magánakciója lehetett az a híresztelés, hogy az Európai Néppárt dubrovniki ülésén szóba került a Fidesz kizárása. Az Index brüsszeli és strasbourgi informátorokra hivatkozva állította: a luxemburgi biztos ezzel az akcióval azt akarta elérni, hogy esélyes legyen José Manuel Barroso jövőre megüresedő posztjára. A kizárásról szóló híreszteléseket a néppárti frakció elnöke, Joseph Daul határozottan visszautasította.
Reding nyilatkozatai pontatlanságokat és szándékos csúsztatásokat tartalmaznak Magyarországgal szemben – mondta Navracsics Tibor az M1 Ma reggel című műsorában április 19-én. A miniszterelnök-helyettes korábban arról beszélt, hogy Reding részrehajló, „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”. Mint azt az MNO korábban megírta, a hazánkkal szemben kifejezetten ellenséges hangnemet használó biztos számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát.
Martonyi kitért arra is, hogy jelenleg egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják az európai projekt értelmét és célját, így Magyarország nem különbözik a többi országtól a fokozódó ellenérzések tekintetében.
Az a nemzetközi, politikai, ideológiai ihletésű kampány, amely kétségbe vonja a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét, a jogállamiságot, sokat árt – közölte. Mint mondta, európai szinten is folyik a pártverseny, „ennek isszuk a levét”, mert a belső politikai harcokban Magyarországot is felhasználják eszközként.
A külügyminiszter úgy látja, a vitákban konkrétumokról, tényekről kell beszélni, és Magyarország kész a párbeszédre, a konzultációra. Kezdettől ez a kormány álláspontja, és több esetben eredményesnek is bizonyult, hiszen sok kérdésben találtak megoldást, bizonyos jogszabályokon változtattak is – idézte fel. Úgy fogalmazott, a bizottság elnöke, José Manuel Barroso legutóbb megjelölt három olyan kérdést az alaptörvény módosításával kapcsolatban, amelyeket az uniós testület jogsértésként érzékelhet – „bár ezt egyértelműen nem mondták ki” –, és ezek olyan konkrét ügyek, amelyek „értelmes párbeszéddel” rendezhetők.
Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, és 2004. május 1-jén csatlakozott az integrációhoz.
