Martonyi kitért arra is, hogy jelenleg egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják az európai projekt értelmét és célját, így Magyarország nem különbözik a többi országtól a fokozódó ellenérzések tekintetében.
Az a nemzetközi, politikai, ideológiai ihletésű kampány, amely kétségbe vonja a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét, a jogállamiságot, sokat árt – közölte. Mint mondta, európai szinten is folyik a pártverseny, „ennek isszuk a levét”, mert a belső politikai harcokban Magyarországot is felhasználják eszközként.
A külügyminiszter úgy látja, a vitákban konkrétumokról, tényekről kell beszélni, és Magyarország kész a párbeszédre, a konzultációra. Kezdettől ez a kormány álláspontja, és több esetben eredményesnek is bizonyult, hiszen sok kérdésben találtak megoldást, bizonyos jogszabályokon változtattak is – idézte fel. Úgy fogalmazott, a bizottság elnöke, José Manuel Barroso legutóbb megjelölt három olyan kérdést az alaptörvény módosításával kapcsolatban, amelyeket az uniós testület jogsértésként érzékelhet – „bár ezt egyértelműen nem mondták ki” –, és ezek olyan konkrét ügyek, amelyek „értelmes párbeszéddel” rendezhetők.
Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, és 2004. május 1-jén csatlakozott az integrációhoz.
