Április 22-én látott napvilágot a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának legújabb határozata az Animal Defenders International kontra Egyesült Királyság ügyben. A jogesetben egy állatvédő szervezet szeretett volna az emlősök védelmére felszólító hirdetést közzétenni a brit médiában. A hirdetések tartalmát a brit rendszerben bevett rendelkezések alapján engedélyező testület az állatvédők anyagát politikai tartalmú reklámnak minősítette, tekintettel arra hogy a szervezet politikai célkitűzéseket fogalmaz meg, ezért a vonatkozó törvényeknek megfelelően nem engedélyezte az anyag közzétételét. Az állatvédő szervezet a bírói szervezetrendszerben bejárt utat követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult arra hivatkozva, hogy a politikai reklámok tiltása az érdekérvényesítő szervezetek számára túlzott mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát – írja a Századvég.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a határozatában hivatkozik arra, hogy az Egyesült Királyságban hagyományosan tilos a fizetett politikai hirdetések lejátszása a hagyományos elektronikus médiaszolgáltatóknál. A brit kormány álláspontja szerint a szabályozás egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a semlegesség követelménye, valamint a demokratikus döntéshozatal védelme között. Ezt egyfelől a fizetett politikai reklámok teljes tiltásával érik el, hiszen ez az egyetlen olyan megoldás, amely nem minősül diszkriminatívnak, ugyanis valamennyi politikai szereplőre semleges feltételként vonatkozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a brit megoldás is úgy épül fel, hogy emellett kampányidőszakban a politikai pártok részére egyenlő feltételekkel elosztott ingyenes hirdetési felületek állnak rendelkezésre.
A Fidesz-frakció szerint a negyedik alkotmánymódosítás hatályba lépésével jelentős mértékben megerősödött a nemzeti, etnikai, faji és vallási közösségek védelme, és ezt el kellene ismerniük azoknak, akik Magyarországot megalapozatlanul antiszemita színben igyekeznek feltüntetni – mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő.
Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnökhelyettese szerint igazából semmi újdonság nem volt az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén a magyarországi alkotmányos helyzetről lefolytatott vitában.
A szabályozást többször felülvizsgálta mind a brit parlament, mind a különböző bírósági fórumok, és minden esetben arra a következtetésre jutottak, hogy a közvélemény-befolyásolás torzulásának elkerülése érdekében fenn kell tartani a fizetett politikai reklámok tiltását. A törvényhozási anyagok egyfelől azért tartják indokoltnak a korlátozást, mert a kampányköltségek legnagyobb szeletét adó fizetett televíziós hirdetések kiiktatásával olcsóbbá válik a kampány, ez nem utolsósorban csökkenti a támogatók befolyását a pártok döntéseire. A szabályozás másfelől egyenlő esélyeket teremt a pártok között. Ezen túlmenően a brit érvelés is azon alapul, hogy a tiltás csak a média legbefolyásolóbb ágára – televízió, rádió – és kizárólag a fizetett politikai hirdetésekre terjed ki. Ennek megfelelően a tiltás a brit modellben sem vonatkozik például az internetre, túl azon, hogy az egyes politikai vélemények megjelenhetnek például a televíziós vitaműsorokban is. Az arányosság kérdésének megítélésében ezt is figyelembe vette a bíróság, és arra hivatkozott, hogy a civil szervezet részére a fizetett politikai hirdetésen kívül más médiafelület is rendelkezésére állt, amelyen keresztül eljuttathatta üzenetét a lakossághoz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a brit szabályozás – mivel arányos korlátozást tartalmaz – nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében is biztosított véleménynyilvánítás szabadságát. A bíróság leszögezte, hogy az internet fejlődése sem változtatott azon, hogy a hagyományos elektronikus médiának van a legnagyobb befolyása a véleményformálásra, ezért indokolt, hogy szigorúbb szabályozás vonatkozzon rá. A bíróság hivatkozik egy 2006-os európai felmérésre is, amely szerint az európai országok döntő többségében valamilyen formában korlátozva van a politikai reklámok közzététele a hagyományos elektronikus médiában. E felmérés tanúsága szerint Európában mindösszesen négy olyan ország van, ahol semmilyen korlátja nincs a politikai hirdetéseknek (Ausztria, Észtország, Finnország és Lengyelország). Mivel nem alakult ki egységes európai gyakorlat ezen a téren, a bíróság szerint széles mérlegelési lehetősége van az egyes országok jogalkotóinak a szabályozás megalkotásában.
Mindezek fényében a Századvég Alapítvány kutatói szerint látható, hogy az európai szabályozási minták fősodrába illeszkedik az alaptörvény negyedik módosításával alkotmányos szintre emelt, a brit megoldásra nagyban hasonlító szabályozás, amely tiltja a fizetett politikai reklámokat az elektronikus médiában, ugyanakkor kampányidőszakban egyenlő feltételek mellett ingyenes felületet biztosít az országos listát állított pártok részére – zárul a közlemény.
Viszonylag gyorsan végez majd a magyar alaptörvény márciusban elfogadott, negyedik módosításának jogi értékelésével az Európai Bizottság – közölte szerdán újságírói kérdésre Viviane Reding, a brüsszeli testület alapjogokért, igazságügyért és állampolgárságért felelős alelnöke.
Redinget Peter Spiegel, a Financial Times brüsszeli irodájának vezetője kérdezte a bizottsági vizsgálat állásáról a bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján. „A bizottság alapos jogi elemzést végez, amely valószínűleg kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet majd, és ez elég gyorsan be fog következni” – fogalmazott a bizottság alelnöke.
Spiegel a Fidesznek az Európai Néppártból való kizárásával kapcsolatos sajtóhírekről is kérdezte a luxemburgi politikust, aki erre mindössze annyit felelt, hogy nem óhajt a sajtóban megjelent spekulációkba bekapcsolódni, az Európai Néppártot érintő kérdésekben pedig maga a párt hivatott dönteni, nem az Európai Bizottság.
