A britek védhetik be az alaptörvény negyedik módosítását

Egy strasbourgi döntés szerint a politikai reklámok állami korlátozása segítheti a demokráciát, legalábbis Nagy-Britanniában – írja a Századvég.

Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnökhelyettese szerint igazából semmi újdonság nem volt az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén a magyarországi alkotmányos helyzetről lefolytatott vitában.

A szabályozást többször felülvizsgálta mind a brit parlament, mind a különböző bírósági fórumok, és minden esetben arra a következtetésre jutottak, hogy a közvélemény-befolyásolás torzulásának elkerülése érdekében fenn kell tartani a fizetett politikai reklámok tiltását. A törvényhozási anyagok egyfelől azért tartják indokoltnak a korlátozást, mert a kampányköltségek legnagyobb szeletét adó fizetett televíziós hirdetések kiiktatásával olcsóbbá válik a kampány, ez nem utolsósorban csökkenti a támogatók befolyását a pártok döntéseire. A szabályozás másfelől egyenlő esélyeket teremt a pártok között. Ezen túlmenően a brit érvelés is azon alapul, hogy a tiltás csak a média legbefolyásolóbb ágára – televízió, rádió – és kizárólag a fizetett politikai hirdetésekre terjed ki. Ennek megfelelően a tiltás a brit modellben sem vonatkozik például az internetre, túl azon, hogy az egyes politikai vélemények megjelenhetnek például a televíziós vitaműsorokban is. Az arányosság kérdésének megítélésében ezt is figyelembe vette a bíróság, és arra hivatkozott, hogy a civil szervezet részére a fizetett politikai hirdetésen kívül más médiafelület is rendelkezésére állt, amelyen keresztül eljuttathatta üzenetét a lakossághoz.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a brit szabályozás – mivel arányos korlátozást tartalmaz – nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében is biztosított véleménynyilvánítás szabadságát. A bíróság leszögezte, hogy az internet fejlődése sem változtatott azon, hogy a hagyományos elektronikus médiának van a legnagyobb befolyása a véleményformálásra, ezért indokolt, hogy szigorúbb szabályozás vonatkozzon rá. A bíróság hivatkozik egy 2006-os európai felmérésre is, amely szerint az európai országok döntő többségében valamilyen formában korlátozva van a politikai reklámok közzététele a hagyományos elektronikus médiában. E felmérés tanúsága szerint Európában mindösszesen négy olyan ország van, ahol semmilyen korlátja nincs a politikai hirdetéseknek (Ausztria, Észtország, Finnország és Lengyelország). Mivel nem alakult ki egységes európai gyakorlat ezen a téren, a bíróság szerint széles mérlegelési lehetősége van az egyes országok jogalkotóinak a szabályozás megalkotásában.

Mindezek fényében a Századvég Alapítvány kutatói szerint látható, hogy az európai szabályozási minták fősodrába illeszkedik az alaptörvény negyedik módosításával alkotmányos szintre emelt, a brit megoldásra nagyban hasonlító szabályozás, amely tiltja a fizetett politikai reklámokat az elektronikus médiában, ugyanakkor kampányidőszakban egyenlő feltételek mellett ingyenes felületet biztosít az országos listát állított pártok részére – zárul a közlemény.

Viszonylag gyorsan végez majd a magyar alaptörvény márciusban elfogadott, negyedik módosításának jogi értékelésével az Európai Bizottság – közölte szerdán újságírói kérdésre Viviane Reding, a brüsszeli testület alapjogokért, igazságügyért és állampolgárságért felelős alelnöke.

Redinget Peter Spiegel, a Financial Times brüsszeli irodájának vezetője kérdezte a bizottsági vizsgálat állásáról a bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján. „A bizottság alapos jogi elemzést végez, amely valószínűleg kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet majd, és ez elég gyorsan be fog következni” – fogalmazott a bizottság alelnöke.

Spiegel a Fidesznek az Európai Néppártból való kizárásával kapcsolatos sajtóhírekről is kérdezte a luxemburgi politikust, aki erre mindössze annyit felelt, hogy nem óhajt a sajtóban megjelent spekulációkba bekapcsolódni, az Európai Néppártot érintő kérdésekben pedig maga a párt hivatott dönteni, nem az Európai Bizottság.