Eredménytelen volt a vádlottak szembesítése a tavaly októberben brutális kegyetlenséggel megölt 11 éves Szita Bence meggyilkolása ügyében a Kaposvári Törvényszéken kezdődött büntetőper második napján, kedden. A három vádlottat, az 58 éves B. Józsefet, a 42 éves K. Józsefet és a kisfiú nevelőapjának volt élettársát, a 48 éves P. Erikát hétfőn hallgatta meg a bíróság. Egyikőjük sem vallotta magát bűnösnek, a bűncselekmény elkövetésével egymást vádolták.
A keddi tárgyaláson B. József kitartott amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, K. József azt hangoztatta, nem gyilkos, és sajnálja, hogy nem tudta megmenteni a kisfiút. P. Erika fenntartotta hétfői vallomását, melynek során azt mondta: nem akarta a gyerek halálát, a gyilkosságban nem vett részt, nem is tudja, hogyan történt. Állítása szerint azért ment Sántosra, mert B. József erre késsel kényszerítette, őt és a családját is megfenyegette. (Korábban elismerte a bűncselekmény elkövetését, vallomását azonban megváltoztatta, és hétfőn a bíróságon azt mondta, B. József akarta megölni a kisfiút, ám ennek okára nem tudott választ adni.)
B. József elsőrendű vádlott a bíróságon nem tett vallomást. „Nem vagyok érintett ebben a bűncselekményben” – jelentette ki hétfőn, mielőtt Vadócz Attila tanácsvezető bíró felolvasta volna korábbi, sokszor egymásnak ellentmondó vallomásait.
Noha a társtettességgel vádolt K. József a tárgyalás első napján elismerte, hogy egyszer ő is megütötte az ásóval a fiú arcát, azt mondta: nem érzi magát bűnösnek, nem tudott a gyilkosság előkészületeiről, és kényszer hatására – B. József egy kést szorított a nyakához és négy gyermeke megölésével fenyegette – ásta meg a kisfiú sírját.
Az ügyben a Somogy Megyei Főügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés büntette miatt emelt vádat, mindhárom vádlottra fegyházbüntetést kérve. A másodrendű vádlott K. József társtettesként, a harmadrendű P. Erika felbujtóként állt bíróság elé. A keddi tárgyalás tanúk meghallgatásával folytatódott.
A vád szerint P. Erika – a kisfiú nevelőapjának volt élettársa – felbérelte a két kaposvári férfit, hogy öljék meg a fiút, mivel úgy vélte, ő okolható azért, hogy élettársával megromlott a kapcsolata. B. Józsefnek a bűncselekmény elkövetéséért csaknem kétszázezer forintot adott át, amelyet az ékszereinek eladásért kapott.
A fiút október 29-én este a Kaposvár melletti sántosi erdőbe csalták, ahol B. József a kocsiból kiszállva leütötte, brutálisan bántalmazta – a testén egyebek közt 40 szúrt sebet talált az orvos szakértő –, eközben K. József megásta a gyerek sírját, P. Erika mindehhez elemlámpával világítva segédkezett. A még életben lévő fiút a gödörbe tették és betemették, ruháit és telefonját a Kapos folyóba dobták. A fiú halálát fulladás okozta.
A rendőrök a gyerek holttestét néhány nappal később nem itt, hanem Kaposvár toponári városrészében, egy elhagyott helyen elásva találták meg, mivel az elkövetőket vadászok megzavarták, ezért B. József jobbnak látta más helyre temetni a holttestet.
Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak közül K. József és P. Erika beismerő vallomást tett. Az elmeszakértő egyik vádlott estében sem állapított meg beszámíthatóságot korlátozó tényezőt. A nyomozás során 30 tanút hallgattak meg és 12 szakértői véleményt kértek.
