2010-ig csak a szomszéd soviniszták számítottak

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.

A világégést és az ismételt háborús vereséget követően 1947. február 10-én írta alá Magyarország az újabb párizsi békét, amely lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három, Pozsony környéki falut a Duna jobb partján. A második világháború után, a szocializmus éveiben Trianonnak, a határon túli magyarságnak és az elcsatolt országrészeknek még az említése is tabunak számított. A környező országokban viszont folyamatos jogsértéseket követtek el a határon túli magyarokkal szemben, sokszor a legalapvetőbb jogokat sem biztosították számukra. A rendszerváltozást követően a balliberális oldal sem tudott mit kezdeni a kérdéssel, és a Kárpát-medencei országok soviniszta pártjaival: Funar, Milosevics vagy Meciar húzásaira szinte sosem reagáltak, ilyenkor mindig a „szomszédos népek érzékenységére” hivatkoztak.

2004-ben nyílt lehetőség arra, hogy népszavazáson biztosítsák a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. Ám a december 5-i referendum kampányában a szocialisták elképesztő mozgósításba kezdtek, hogy rávegyék híveiket, szavazzanak nemmel arra a kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Mesterházy Attila MSZP-elnök közel tíz évvel később bocsánatot kért az akkori baloldali reakcióért.

2010-ben az új Országgyűlés egyik első lépése volt, hogy megszavazzák a határon túliak számára kettős állampolgárságot biztosító törvényt. A javaslatra csak Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor mondott nemet. Több más MSZP-s képviselő vagy tartózkodott, vagy nem volt az ülésteremben. Vona Gábor, a Jobbik első embere egy rádióinterjú miatt lemaradt a voksolásról, közleményében úgy kommentálta az esetet: szégyelli magát emiatt.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja legyen. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.