A vádirat szerint Csatáry László 1944. május elejétől a kassai téglagyári internáló-, illetve gyűjtőtábor vezetőjeként puszta kézzel és a nála lévő kutyakorbáccsal rendszeresen, minden különösebb indok nélkül verte, bántalmazta az internáltakat, nemre, korra és egészségi állapotra való tekintet nélkül. Az ott fogva tartott csaknem 12 ezer embert 1944. május közepe és június eleje között tehervagonokba zsúfolva különböző, a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba – főként Auschwitzba – deportálták, s ebben Csatáry László tevékenyen közreműködött.
A vádirat azt is tartalmazza: az egyik transzport elindítását megelőzően, 1944. június 2-án Csatáry László megtiltotta, hogy a körülbelül 80 emberrel telezsúfolt, ablaktalan tehervagonokon az abban tartózkodók amúgy is embertelen körülményeinek megkönnyítése érdekében ablakokat vágjanak.
Csatáry László szándékosan segítséget nyújtott a Kassáról a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba deportált zsidók sérelmére elkövetett törvénytelen kivégzésekhez és kínzásokhoz is – áll az ügyészségi vádiratban.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője kedden az MTI-nek elmondta: Csatáry Lászlót háborús bűntettel vádolják, így a büntetőeljárási törvény szerint ez kiemelt jelentőségű ügynek minősül. Hozzátette, hogy az ilyen ügyekben a bíróságnak három hónapon belüli időpontra ki kell tűznie az első tárgyalási határnapot.
Nyilvános ülésen, július 19-én dönt a kassai kerületi bíróság Csatáry László büntetése, az életfogytig tartó szabadságvesztés letöltésének módjáról – közölte az MTI pozsonyi irodájával Marcela Gálová, a kassai kerületi bíróság szóvivője kedden. A 97 éves Csatáry ellen az a vád, hogy a második világháború idején tevékenyen részt vett zsidók deportálásában. A büntetés letöltésének módjával kapcsolatos döntéssel a bíróság többek között arról határozhat, hogy Csatáry Lászlónak melyik büntetés-végrehajtási intézetben kellene letöltenie a kiszabott büntetést.
A Magyar Nemzet korábban azt írta: a tanúmeghallgatást kezdeményező ügyvéd szerint több jelentés is alátámasztja, hogy Csatáry László kulcsszerepet játszott a deportálások megszervezésében, és személyesen is részt vett az emberek vonatokra történő felpakolásában. A kassai kerületi bíróság márciusban változtatta életfogytiglan tartó szabadságvesztésre a kassai népbíróság által 1948-ban Csatáry Lászlóra kimondott halálos ítéletet. E módosítással az ítélet a jelenlegi szlovák jogrend szerint végrehajthatóvá vált, s annak kézbesítését követően nemzetközi elfogatóparancsot lehet kiadni. A szlovák legfelsőbb bíróság áprilisban elutasította Csatáry László panaszát, amelyet az ellene 1948-ban elfogadott népbírósági ítélet átminősítése miatt adott be.
Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ állítása szerint 1944 tavaszán az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba való deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel az 1944-es, majd később az 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz. A 98 éves Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét. Kirendelt védője egy tavaly novemberi kihallgatás után úgy nyilatkozott, hogy Csatáryt összekeverhették egy névrokonával.
