A vállalkozót – aki szavai szerint másodállásban politikai elemzőként is tevékenykedik – a nyomozati szakban nem hallgatták ki, az ügyészség azonban kezdeményezte a törvényszék előtti meghallgatását. A tanú kérte a törvényszéket, hogy nevét és egyéb adatait kezeljék zártan. Homonnai János ügyész kérdésére a tanú elmondta: tulajdonosa annak a gazdasági társaságnak, amely kisebbségi tulajdonosa a GPS Capitalnak.
Azt nem tudta megmondani, hányan dolgoztak a GPS Capital Kft.-nek a váddal jelzett időszakban, de elismerte, volt része abban, hogy a BKV és a kft. „egymásra találjanak”. A tanú – aki R. Miklós nyolcadrendű vádlottat még Székesfehérváron ismerte meg – azt mondta: Antal Attila harmadrendű vádlottat ő kereste meg azért, hogy ajánlatot tegyen a BKV Zrt. kommunikációjára.
A tárgyaláson felolvasott dokumentumokból kiderült, hogy a tanú Antal Attilát még a BKV vezérigazgatói kinevezése előtt megkereste, és átadott neki egy kommunikációs tervet tartalmazó anyagot. „Én egy elég aktív, üzletszerző ember vagyok” – tette hozzá a tanú. Hangsúlyozta: a BKV és a GPS Capital közötti szerződés további folyamatában nem vett részt. A cég ügyvezetője tájékoztatta a szerződésről, de részletekre nem emlékezett, arra sem, hogy milyen körülmények között szűnt meg a megállapodás.
A törvényszék tanúként hallgatta ki a GPS Capital Kft. akkori ügyvezetőjét is, aki szavai szerint csak a szerződés első szakaszában dolgozott a cégnél. Kérdésre válaszolva kifejtette: a szerződés szerint konkrét kérés volt, hogy nem léphetnek fel a BKV nevében, a lobbitevékenység ügyében a közlekedési vállalat vezetői voltak csak jogosultak tárgyalni.
A vádirat szerint R. Miklós nyolcadrendű vádlott, Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes, elsőrendű vádlott és más politikusok felkérése és előkészítése alapján Antal Attila harmadrendű vádlott a GPS Capital Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel 2007 márciusában megbízási szerződét kötött az év végéig terjedő időszakra.
A szerződés célja a BKV Zrt. érdekeinek kormányzati értékelése és megítélésének javítása, lobbistratégia kidolgozása volt. A szerződés alapján a stratégia kidolgozásáért egyszeri 5 millió forint plusz áfa értékű, míg a lobbitevékenységért és tanácsadásért havi 1,8 millió forint plusz áfa megbízási díjat, továbbá a havi 30 órát meghaladó munkaórákért 40 ezer forint plusz áfa megbízási díjat állapítottak meg.
A vádirat szerint a BKV Zrt. szükségtelen szolgáltatásokért bruttó 32,8 millió forintot fizetett ki a közlekedési vállalat a GPS Capital Kft.-nek a kilenc és fél hónapig tartó munkáért.
Egy informatikai vállalkozás, a Montana Zrt. tulajdonosát, egyben ügyvezető igazgatóját is tanúként hallgatta ki a bíróság. A cég a BKV-nak internetes figyelést, „szövegbányászati” szolgáltatást végzett 2007 augusztusa és decembere között, majd 2008 januárjában R. Miklós nyolcadrendű vádlott meghosszabbította a szerződést.
A vádirat szerint szükségtelen szerződés felmondásáig, 2008 májusáig 5,4 millió forintot fizetett ki a közlekedési vállalat a cégnek. Az Anova Szolgáltató és Oktatási Bt. vezetőjét is meghallgatta a törvényszék. A tanú elmondása szerint Antal Attila, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatója a tágabb baráti köréhez tartozott. A vádirat szerint Antal Attila 2007 szeptemberében azért, hogy ismerősét és a cégét bevételhez juttassa, a Válaszd a közösségi közlekedést! című kísérleti közlekedési program megtervezése és végrehajtása tárgyában szerződést kötött.
• Hagyó nem dobta volna csak úgy ki a szerződéseket
• Rámutattak, melyik céggel kell szerződést kötni
• A sport és a filmművészet is terítékre került
• Az MSZP-re célzott a párt kifejezéssel
• Csak azonos fogalmakat használtak?
• Fiktív feladatokat kreáltak
• Hagyó: Volt, amikor én voltam a Mikulás
A vállalkozási díjat 15,6 millió forint nettó összegben határozták meg. A négy szakaszra bontott teljesítésből a negyedik szakasz, a monitorig rész nem valósult meg, ezért nettó 13,6 millió forintot fizetett ki a BKV az Anova Bt.-nek.
A monitoring szakasz azért nem valósult meg, mert nem rendelték meg – mondta a tanú, hozzátéve, hogy ez arra az időszakra esett, amikor szavai szerint „megrendült a bizalom a BKV vezetőségében”. Nem tudott a tanú arról, hogy felhasználták volna a cége által elkészített tanulmányt.
Egy másik szerződést is kötött a közlekedési vállalat az Anovával havi jelentések, elemzések elkészítésére. A vádirat szerint a BKV Zrt. a tevékenységéhez szükségtelen szerződések alapján az Anova Bt.-nek 2007-ben 4,3 millió forintot, 2008-ban 17,9 millió forintot fizetett ki. Antal Attila harmadrendű vádlott a tárgyaláson hasznosnak nevezte a tanulmányt, amely szerinte megtakarítást hozhatott volna a cégnek.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1 milliárd 490 millió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bizonyítási eljárás június 25-én további tanúk meghallgatásával folyatódik.
