Hagyó-per: a sport és a filmművészet is terítékre került

Egy olimpiai bajnokot és az elsőrendű vádlott egykori szocialista főpolgármester-helyettes közvetlen munkatársát is kihallgatták tanúként.

Csapó Gábort a vízilabda-iskolát működtető gazdasági társaságának képviseletében hallgatta ki tanúként a bíróság. Az olimpiai bajnok vízilabdázó elmondta: az elmúlt 25 évben csaknem húszezer gyerek került ki a Faragó Tamással – szintén olimpiai bajnok vízilabdázóval – közösen működtetett iskolájából. Hangsúlyozta: évente hatvan-nyolcvan céggel is beszélt támogatások ügyében, jellemzően azokkal, amelyeket a gyerekek szülei ajánlottak. Hasonló előzmények után kereste fel a BKV Zrt.-t, és elmondta, hogy a támogatásért cserébe – ő imázskommunikációnak nevezte – mit tud felajánlani.

Vallomása szerint a BKV-val megkötött szerződés értelmében a közlekedési vállalat lógója rákerült a gyerekek fürdőköpenyére, úszósapkájára, illetve kifüggesztették a cég molinóját az edzések és a mérkőzések színhelyén, a Komjádi uszodában. Elmondta, hogy a Fővárosi Közgyűléstől is kaptak támogatást, amelyből a vízilabda-iskolájában sportoló mozgássérült gyermekeknek bérleteket vásároltak. Csapó Gábor hangsúlyozta: jól ismerte Hagyó Miklóst, de a BKV Zrt. és a Csapó Bt. között létrejött szerződésben semmilyen szerepe nem volt az egykori főpolgármester-helyettesnek.

Hagyó Miklós a tárgyaláson észrevételezte: ő a sportért is felelős főpolgármester-helyettesként a Magyar Olimpiai Bizottságnak is tagja volt, majd elvállalta a szinkronúszó-szövetség elnökségi tisztét is, és Csapó Gábor szakmai tapasztalataira sokat adott. Hozzátette, leterheltsége miatt előfordult, hogy az irodájában volt elnökségi ülés. A volt szocialista főpolgármester-helyettes feltette a kérdést: ha a szomszédját is kihallgatták a nyomozás során, Demszky Gábor volt főpolgármestert vagy más, általa megnevezett személyeket miért nem hallgattak ki.

Csapó Gábor ellen a nyomozati szakban megszüntették az eljárást, a BKV Zrt.-vel kötött szerződést azonban a vád tartalmazza. A vádirat szerint a BKV Zrt. a Csapó Bt.-nek összesen 2,8 millió forintot fizetett ki.

A Honeymood Kft. ügyvezetőjét is tanúként hallgatta ki a bíróság. Elmondta, egy művészfilm támogatásához kértek támogatást több állami és önkormányzati cégtől, köztük a BKV Zrt.-től is. A filmet a színész–rendező–színházigazgató Verebes István Londonban filmrendezőként végzett fia készítette Stanislaw Lem novellája alapján. A tanú hangsúlyozta: a film európai uniós, magyar és lengyel állami támogatást is kapott, de a költségek mintegy 20 százalékát szponzoroktól kellett beszerezni.

Csak állami cégek jöhettek szóba, mert magáncégek alacsony nézettségű művészfilmet nem támogattak a tanú szerint. A BKV Zrt. 3,6 millió forinttal támogatta a filmet, és az később több hazai és nemzetközi fesztiválon is sikerrel szerepelt – tette hozzá.

Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró felolvasta Verebes István nyomozati vallomását, amelyben a tanú elmondta, hogy részt vett több tárgyaláson – a BKV Zrt.-nél is –, ahol segíteni próbált abban, hogy a filmhez támogatást kapjanak a készítők. Vallomása szerint soha nem kért Hagyó Miklóstól segítséget.

R. Miklós nyolcadrendű vádlott a vádponttal kapcsolatban elmondta: Kocsis István az MVM vezérigazgatójaként mintegy 10 millió forinttal támogatta ugyanezt a filmet, majd amikor a BKV Zrt. vezérigazgatója lett, büntetőfeljelentést tett a közlekedési vállalat szerződése miatt.

A bíróság a Kacu Kft. vezetőjét ugyancsak kihallgatta. A tanú azt vallotta, hogy az MSZP-ben ismerkedett meg Hagyó Miklóssal, majd 2006-tól 2010-ig az országgyűlési képviselő mellett dolgozott, háttéranyagokat és elemzéseket készített számára. Közlése szerint a BKV Zrt.-nek egy tanulmányt készített, amelyet a közlekedési vállalat felhasznált egy háttéranyag összeállításához. Az anyagot Antal Attila harmadrendű vádlott, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatója egy korábbi tárgyaláson adta át a bíróságnak.

Homonnai János ügyész a becsatolt anyag átnézése után megkérdezte a tanút, mennyiben ismer rá saját munkájára. A tanú nem tudott egyértelmű választ adni. Az ügyész szerint a csatolt anyag a BKV Zrt. rendelkezésére álló adatok alapján készült, amelyet egy belső munkatárs is össze tudott volna állítani.

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott részére végzett munka elismeréseként L. Ottó ötödrendű vádlott utasította R. Miklós nyolcadrendű vádlottat – a BKV Zrt. akkori kommunikációs igazgatóját –, hogy szerződés nélkül a tanú cége által kommunikációs tanácsadás címén benyújtott 300 ezer forintról szóló számlát fizessék ki.

A vád szerint Hagyó Miklós L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és H. Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV-vezetőknek olyan utasításokat adott, döntéseiket pedig oly módon befolyásolta, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek.

A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,049 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bizonyítási eljárás április 9-én újabb tanúk kihallgatásával folytatódik.