Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője felidézte, hogy az árvízi védekezésben érintett 95 település mindegyike benyújtotta igényét a vis-maior-keretre, összesen 10 milliárd forintos támogatást várnak költségeik, káruk megtérítésére. Emellett a mezőgazdasági hivataloknak mintegy kétmilliárd forintos mezőgazdasági kárt jelentettek be a gazdák; ezeket okozhatta az árvízi elöntés, buzgár, valamint maguk a védekező szervek – közölte.
Ehhez jönnek még a vízügy, a katasztrófavédelem, a rendőrség, a katonaság és más állami szervek, továbbá a helyreállítás egyelőre pontosan nem ismert költségei. Összességében Bakondi György szerint az 51 milliárd forintos, felülről nyitott kereten „bőven belül maradnak” a védekezési költségek, hozzávetőlegesen 30 milliárd forint fölött lesznek.
A főigazgató megjegyezte: az, hogy a dunai árvízben érintett más országokhoz képest nagyságrendileg kisebb költségekkel lehet számolni, annak köszönhető, hogy nem volt gátszakadás, ezért nincs szükség újjáépítésre. Így az árvízi költségek védekezési költségek – hangsúlyozta.
Bakondi György úgy összegzett: „Megfelelő előrelátással, megfelelő műszaki, vízügyi szakértelemmel, magas fokú szervezettséggel és rendkívül széles társadalmi összefogással, óriási erőfeszítéssel sikeres védekezést folytattunk”. Hozzáfűzte: természetesen tanulságokkal is járt az árvíz, ami feladatot ad a szakembereknek, hogy egy következő, esetleg akár nagyobb áradás idején is biztosítani lehessen az ország védelmét.
