A szerdai budapesti sajtótájékoztatón és a programot bemutató nyitó előadáson elhangzott, hogy a projekt másik célja a roma lakosság minél szélesebb körben való bevonása a népegészségügyi programokba. A hároméves modellprogram észak- és kelet-magyarországi mikrorégiókban, Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti térségében indul. Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete létfontosságúnak nevezte ezt a programot a magyar egészségügyi reformban. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy a projekt a teljes alapellátást lefedi, továbbá a népegészségügyi adatokból képet kaphat a szakma az elmaradott régiókban élők egészségi állapotáról.
A részleteket ismertetve az államtitkár elmondta, a program keretében 14 település 24 háziorvosi praxisa áll össze négy, úgynevezett praxisközösséggé, ahol gyógytornász, dietetikus, egészségpszichológus és a szervezésben segítő egészségőr is dolgozik majd. Ehhez a közösséghez kapcsolódik a védőnő is. Szócska Miklós hozzátette, az egészségőri munkakörben dolgozókat a helyi lakosság köréből választották ki, hiszen ők ismerik legjobban az ottaniakat, akiket meg tudnak győzni arról, hogy vegyenek részt a különböző szűrőprogramokban, vagy fogadják el a védőnői segítséget. Az egészségőrök speciális OKJ-s, államilag elismert szakmai képzést kapnak.
Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár előadásában statisztikai számokat idézve elmondta, a 19 éves kor feletti roma népesség kétharmada szenved valamilyen betegségben, 16 százalék legalább két betegségben, egynegyedük pedig háromnál több egészségi problémával küzd. „Sokkolóan magas”, több mint 15 százalékos a megváltozott munkaképességűek aránya a romák között – tette hozzá. Mint mondta, ahhoz, hogy a roma közösségek tevőlegesen kapcsolódjanak be az ország közösségének munkájába, ezeken a tényeken kell változtatni, és minden olyan kezdeményezésnek, amely lehetőséget ad egy rendszer alapjainak hosszú távú fenntartásához, hálásnak kell lenni.
A Svájci Hozzájárulás révén a svájci kormány vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt Magyarországnak azzal a céllal, hogy csökkenjenek a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek az Európai Unión belül. A Svájci–Magyar Együttműködési Programból Magyarország több mint 130 millió svájci frank (31 milliárd forint) támogatást kap. Ezzel mintegy 40 projekt és a pályázati alapokon keresztül több mint 100 kisprojekt valósul meg. Az együttműködés egyik kulcsfontosságú területe az egészségügy, amelyhez a rendelkezésre álló keret a teljes program keretének 10 százaléka, azaz 13 millió svájci frank.
