Az Országgyűlésnek a törvény értelmében szeptemberben kell megválasztania a köztársasági elnök javaslatára az NVB hét (jogász végzettségű) tagját, illetve három póttagját, valamennyiüket kilenc évre. Ez azt jelenti, hogy a választási, népszavazási ügyekben illetékes új testületnek kettővel több választott tagja lesz, mint korábban. Az Országgyűlés a tagokat kétharmados többséggel választja, de ha ez két alkalommal nem sikerül, a harmadik körben már elég a jelen lévő képviselők egyszerű, „feles” többsége. A jelenlegi OVB-tagok mandátuma az NVB alakuló ülésével szűnik meg.
Az alakuló ülésen a tagok maguk közül választanak elnököt, illetve elnökhelyettest. A testületbe ezt követően a parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak egy-egy tagot. Ez azt jelenti, hogy az NVB-nek szeptemberben várhatóan 12 tagja lesz (az akkor várhatóan ismét frakciót alakító LMP-t is beleszámítva). A delegált tagoknak, ahogy eddig is, ugyanolyan jogaik lesznek, mint a parlament által választottaknak, de előbbiek nem kapnak tiszteletdíjat a munkájukért. Az NVB pártdelegált tagjainak mandátuma csak néhány hónapra szól, addig, amíg az államfő ki nem tűzi az országgyűlési választás időpontját (április vagy május valamelyik vasárnapjára). Ekkor a választási bizottság létszáma ismét hétre csökken; csak a választott tagok dolgoznak tovább.
A testület létszáma a kampányidőszakban azonban újra kibővül az országos listát állítani tudó pártok, valamint az országos listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok delegáltjaival. Ez utóbbi változás a korábbi delegálási rendszerhez képest, és egyben azt is jelenti, hogy akár mind a 13 nemzetiség tagot küldhet az NVB-be. A nemzetiségi megbízottak azonban csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak, így a határozathozatalok előtt az NVB-nek meg kell állapítania majd a jelen lévők száma alapján, hogy a többségi döntéshez hány szavazat kell.
Az NVB-be az európai parlamenti választásra országos listát állító pártok is küldhetnek delegáltakat. Ha az országgyűlési és az EP-választási időszak egybeesik, az NVB-nek 30-nál is több tagja lehet. A testületnek (és így közvetve az ügyeket előkészítő Nemzeti Választási Irodának) sokkal több dolga lesz, mint a korábbi választásokon, mert az új jogszabályok értelmében minden helyi, illetve területi ügy másodfokon a testület asztalára kerül. Az NVB delegált tagjainak megbízatása a választási eredmény jogerős kihirdetésével ér majd véget. Ezt követően – ahogy most is – ismét csak azok a pártok delegálhatnak tagot az NVB-be, amelyek frakciót tudtak alakítani, a nemzetiségek tehát már nem.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
