Leszámoltak Gyurcsányék szemléletével

A Fidesz szerint a termőföld a vidéken való megélhetés alapja, és súlyos hiba volt, hogy azt az előző kabinetek egyszerű vagyontárgyként kezelték.

Arra is kitért, hogy az erdő-, a termőföld- és a vízkészlet-gazdálkodást mint nemzeti vagyonterméket az alaptörvényben nevesítették, majd ennek alapján külön jogszabályokat készítettek. A földforgalmi törvény elfogadásával 2014-től megvédik a magyar termőföldet minden spekuláns szándéktól – jelentette ki.

A mai adatok azt tükrözik, hogy a tőkés nagyüzemek ötven százalékban használják a termőföldek összességét. Ezt a számot a nyugat-európai arány felé akarják eltolni, ahol a termőföldet nyolcvan százalékban az egyéni és családi vállalkozók használják – közölte. Font Sándor úgy folytatta: meghirdettek egy állattenyésztési programot, mert 2004 óta szinte minden tenyészállat létszáma csökkent. Néhány esetben ez a trend azóta megfordult, de ebben az is segít, hogy csak az bérelhet állami földet, aki emellett állattenyésztést is vállal – hangsúlyozta a politikus, megemlítve azt is, hogy csütörtökön nyílik meg egy kertészeti géptámogatási program közel 30 milliárd forintos alappal.

A magyar kormány 2010 óta kiemelt témaként tekint a földkérdésre, melynek elemi problémája volt, hogy túlzottan nagy birtokok kerültek egy-egy tulajdonos kezébe. A Vidékfejlesztési Minisztérium először társadalmi vitára bocsátotta a földtörvény tervezetét, majd szakmai szervezetekkel és szakértőkkel egyeztetett. A tárca az ellenzéki pártok véleményét is kikérte a kérdésben. A kabinet kitartott amellett, hogy a szocialisták által támogatott nagybirtokrendszerrel szemben a kis- és a középbirtokok váljanak uralkodóvá Magyarországon.

A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök június 17-én, néhány nappal a földforgalmi törvény zárószavazása előtt. A kormányfő rögzítette, az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, „az a magyarok kezében fog maradni”.

A bizottsági elnök leszögezte: az eddigi állami földbérleti programot tovább erősítik, és ennek során meghirdettek 240 ezer hektárnyi, lejáró bérletű területet. Hangsúlyozta, hogy a földekre nagy, általában öt-hatszoros a túljelentkezés. Ugyanígy sokszoros a túljelentkezés a fiatal gazda programra is – folytatta.

Megjegyezte, hogy a következő, 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklusban mintegy 500 milliárd forinttal több pénz fog érkezni a gazdákhoz, mint 2007–2013 között. Szerinte már látszanak a jelenlegi és a korábbi kormányok szemléletbeli különbségeinek hatásai. Kiemelte, hogy habár sajnos tavaly súlyos természeti csapás érte Magyarországot, tavalyelőtt a GDP-növekedés legnagyobb részét a mezőgazdaság adta. Hozzátette, a friss GDP-adatok belső elemzése is azt mutatja, hogy az ágazat növekedése most is hozzájárult a 0,5 százalékos bővüléshez. Végül azt mondta, komoly további előrelépést jelenthet majd a vízgazdálkodási rendszer teljes újragondolása és a feldolgozórendszer újbóli megerősítése.

Amikor a gazdáknak segítségre volt szükségük és az indokolt volt, a kormány gondolkodás nélkül megadta – válaszolta Font Sándor egy az aszállyal kapcsolatos kérdésre. Szavai szerint a kalászosok betakarítása szép eredménnyel történt, a kapás növényekre, például a kukoricára és a napraforgóra kezd veszélyt jelenteni az elhúzódó csapadékhiány. Változó az aszállyal sújtott területek mértéke, de a szaktárca folyamatosan szondázza, hogy elérték-e az aszálykár kihirdetésének általános feltételeit – közölte. Ha ez megtörténik, akkor más kárenyhítési alapok is megnyílnak – mondta.