Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke azt mondta, tudják, hogy a 2010-es kormányváltáshoz a magyar gazdák jelentős mértékben hozzájárultak, mert közülük sokan érezték, hogy „a Gyurcsány–Bajnai-szövetség” nem az ő érdekeiket képviselte. Hozzátette: a korábbi kabinet a termőföldet egyszerű vagyontárgyként kezelte, ennek során megszüntette a Nemzeti Földalapot és az igazgatást átvitte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez. Ez élesen eltér a jelenlegi kabinet szemléletétől, amelyik látja, hogy a termőföld a vidéken való megélhetés alapja – mondta Font Sándor.
Hangsúlyozta: a termőföld nem szaporítható és annak összessége kijelöli az ország határait is, ezért azt rendkívüli szabályokkal kellett volna védeni, amit az előző kabinetek nem tettek meg. Véleménye szerint szinte tudatosan hagyták, hogy létrejöjjön a zsebszerződések rendszere, miközben egy tsz-alapú nagybirtokrendszert építettek ki. Ennek következtében Magyarországon – az uniós gazdálkodási rendszerben ismeretlen módon – ezer, tízezer hektáros birtoktestek kerültek egy vállalkozás művelése alá – mondta. Leszögezte, hogy a Fidesz és az Európai Unió az egyéni, családi gazdaságokat favorizálja, ezért a középbirtoktesteken minél több szereplőt szeretnének látni.
Az előző kormány súlyos felelősségének nevezte az állami földeken való gazdálkodás rendszerét. Kiemelte, hogy a korábbi kormányok 0–100 forint per éves hektáronkénti összegekért is szerződéseket kötöttek a tőkés nagyüzemi rendszerekkel, ráadásul ezek között vannak 99 éves kontraktusok is. A Fidesz viszont ebben az esetben „egy új földfoglalást” hirdetett meg – jelentette ki. Elmondta, hogy az állami tulajdonú termőföldek kezelése visszakerült a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, a lejárt szerződésű területeket pedig nyílt pályázaton hirdették meg. Hangsúlyozta: azt is előre jelezték, hogy azokat a magyar gazdák az őstermelők kezébe akarják adni. Korábban nem egészen 600 tőkés társaság bérelt 600-700 ezer hektárnyi, állami tulajdonban lévő termőföldet, most viszont a földhaszonbérleti pályázatok következtében a területeket több mint hatezer magángazdálkodó műveli – emelte ki.
Arra is kitért, hogy az erdő-, a termőföld- és a vízkészlet-gazdálkodást mint nemzeti vagyonterméket az alaptörvényben nevesítették, majd ennek alapján külön jogszabályokat készítettek. A földforgalmi törvény elfogadásával 2014-től megvédik a magyar termőföldet minden spekuláns szándéktól – jelentette ki.
A mai adatok azt tükrözik, hogy a tőkés nagyüzemek ötven százalékban használják a termőföldek összességét. Ezt a számot a nyugat-európai arány felé akarják eltolni, ahol a termőföldet nyolcvan százalékban az egyéni és családi vállalkozók használják – közölte. Font Sándor úgy folytatta: meghirdettek egy állattenyésztési programot, mert 2004 óta szinte minden tenyészállat létszáma csökkent. Néhány esetben ez a trend azóta megfordult, de ebben az is segít, hogy csak az bérelhet állami földet, aki emellett állattenyésztést is vállal – hangsúlyozta a politikus, megemlítve azt is, hogy csütörtökön nyílik meg egy kertészeti géptámogatási program közel 30 milliárd forintos alappal.
A magyar kormány 2010 óta kiemelt témaként tekint a földkérdésre, melynek elemi problémája volt, hogy túlzottan nagy birtokok kerültek egy-egy tulajdonos kezébe. A Vidékfejlesztési Minisztérium először társadalmi vitára bocsátotta a földtörvény tervezetét, majd szakmai szervezetekkel és szakértőkkel egyeztetett. A tárca az ellenzéki pártok véleményét is kikérte a kérdésben. A kabinet kitartott amellett, hogy a szocialisták által támogatott nagybirtokrendszerrel szemben a kis- és a középbirtokok váljanak uralkodóvá Magyarországon.
A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök június 17-én, néhány nappal a földforgalmi törvény zárószavazása előtt. A kormányfő rögzítette, az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, „az a magyarok kezében fog maradni”.
A bizottsági elnök leszögezte: az eddigi állami földbérleti programot tovább erősítik, és ennek során meghirdettek 240 ezer hektárnyi, lejáró bérletű területet. Hangsúlyozta, hogy a földekre nagy, általában öt-hatszoros a túljelentkezés. Ugyanígy sokszoros a túljelentkezés a fiatal gazda programra is – folytatta.
Megjegyezte, hogy a következő, 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklusban mintegy 500 milliárd forinttal több pénz fog érkezni a gazdákhoz, mint 2007–2013 között. Szerinte már látszanak a jelenlegi és a korábbi kormányok szemléletbeli különbségeinek hatásai. Kiemelte, hogy habár sajnos tavaly súlyos természeti csapás érte Magyarországot, tavalyelőtt a GDP-növekedés legnagyobb részét a mezőgazdaság adta. Hozzátette, a friss GDP-adatok belső elemzése is azt mutatja, hogy az ágazat növekedése most is hozzájárult a 0,5 százalékos bővüléshez. Végül azt mondta, komoly további előrelépést jelenthet majd a vízgazdálkodási rendszer teljes újragondolása és a feldolgozórendszer újbóli megerősítése.
Amikor a gazdáknak segítségre volt szükségük és az indokolt volt, a kormány gondolkodás nélkül megadta – válaszolta Font Sándor egy az aszállyal kapcsolatos kérdésre. Szavai szerint a kalászosok betakarítása szép eredménnyel történt, a kapás növényekre, például a kukoricára és a napraforgóra kezd veszélyt jelenteni az elhúzódó csapadékhiány. Változó az aszállyal sújtott területek mértéke, de a szaktárca folyamatosan szondázza, hogy elérték-e az aszálykár kihirdetésének általános feltételeit – közölte. Ha ez megtörténik, akkor más kárenyhítési alapok is megnyílnak – mondta.
