A kormányfő szerint az új földtörvény a két világháború közötti Magyarország agrárpolitikájának logikájával gondolkodva az akkori kisgazdák javára dönti el a vitát, akik a kis- és középtermelői érdeket képviselték. A kisgazdapárt most viszi győzelemre a létezése óta legfontosabbnak tekintett politikai célkitűzését – fogalmazott.
Tulajdoni- és birtokkorlát
A tulajdon- és birtokkoncentráció ügyében elmondta: a jövőben lesz tulajdoni korlát és birtokkorlát is, a fejlődés iránya pedig a kis- és középbirtokosok megerősítése felé mutat. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a mezőgazdasági rendszer nem képes bizonyos mértékre visszaszorított, minőségi mintabirtok-kultúrát fenntartó nagybirtoktestek nélkül létezi. Ennek érdekében a jövőben a termőföldek - legfeljebb - 20 százaléka ilyen birtok lehet, ezek főszabályként állami tulajdonban lesznek.
Az agrártámogatási rendszert érintő kérdésre Orbán Viktor kifejtette: jelenleg is zajlik a 2014-2020 közötti uniós források – így az agrárpénzek – felhasználási rendjének kidolgozása, de az már biztos, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) „ebben a formájában vége van”, egy új rendszer lép majd életbe. Az agrárkamara ebben az új szisztémában helyet fog kapni a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban, ennek részleteit azonban még nem alakították ki – tette hozzá. Az NFÜ új elnökének személye akár már ezen a héten kiderülhet – jegyezte meg.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) feltett szándéka, hogy növelje a magyar agrárgazdaság lobbierejét Brüsszelben – mondta Győrffy Balázs hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. A NAK elnöke szerint erre azért van szükség, mert a magyar mezőgazdaság finanszírozási forrásainak jelentős hányada az unióból származik. Ezért az unió székhelyén való jelenlét különösen fontos a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára. Emellett a NAK szeretne erősebb érdekérvényesítő képességgel bírni a COPA-COGECA uniós gazdaszervezetekben is. Ehhez pedig ugyancsak elengedhetetlen a magyar agrárgazdaság lobbierejének növelése Brüsszelben.
