Osztolykán Ágnes véleménye szerint a magyar oktatási rendszer igazságtalan, az otthonról hozott hátrányokat nem egyenlíti ki. Az LMP-s képviselő a kormány legnagyobb hibái közé sorolta az oktatáspolitika területén egyebek között tankötelezettség korhatárának leszállítását, a „szegregációt erősítő” hídprogramot, valamint a központosítással együtt járó forráskivonást. Szerinte ezer pedagógus bére csökkent, miközben nőttek a munkaterheik. Azt mondta, az állam mindent uralni akar a közoktatásban, aki egy kicsit is kilóg a rendszerből, annak elengedik a kezét, az LMP viszont azt szeretné, hogy „senkit se lökjünk ki az oktatási rendszerből”. Másfélszeresére, kétszeresére kellene növelni az oktatás támogatását – jelentette ki.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára szerint valótlan állításokat fogalmazott meg az ellenzéki politikus. Kifejtette: az előző kormány alatt volt fokozatos forráskivonás, jövőre a korábbihoz képest 112 százalékkal költenek többet erre a területre. Megjegyezte, a napokban folytatódik a pedagógusok a bérkompenzációja. Szerinte csak azoknak csökkent a fizetése, akik mértéktelenül sok túlórát vállaltak. Elmondta, osztja azt a véleményt, hogy többet kellene költeni az oktatásra, de nincs olyan ágazata a magyar társadalomnak, amelynek ne volna szüksége több forrásra.
Pálffy István (KDNP) elmondta, hogy október 27-én a székelyek arra készülnek, hogy kialakítsák minden idők leghosszabb menetelő oszlopát, amellyel az autonómia érdekében demonstrálnak. A jelzésből értenie kell a román kormánynak, az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak is – mondta, hozzátéve: az autonómia egyszerre teremti meg a békés egymás mellett élés feltételeit a román államon és az EU-n belül. Közölte, a KDNP felszólította tagjait és kéri szimpatizánsait, hogy támogassák a menetelést.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, a magyar kormány úgy tartaná igazságosnak, hogy azok az önrendelkezési jogok, amelyek járnak a Svédországban, az Ausztriában, a Spanyolországban vagy a Belgiumban élő kisebbségeknek, járjanak azoknak is, akik magyarként élnek kisebbségben Európában. A legnagyobb ilyen egységes magyar tömb a székelység – emlékeztetett. Véleménye szerint Romániának jogi kötelessége lenne az autonómia biztosítása, a megyék felszabdalása és román többségű megyékhez csatolása sérti a nemzetközi jogi kötelezettségeket is.
Szávay István (Jobbik) felidézte, hogy néhány hete kihelyezett elnökségi ülést tartottak Beregszászon, ahol szembesültek a kárpátaljai magyar közösség gondjaival. Kijelentette: a Jobbik nem gátolja meg az ukrán uniós csatlakozást, de Magyarországnak komoly lehetősége és felelőssége, hogy kárpátaljai magyarság érdekében a nemzeti szempontokat is megjelenítse és a csatlakozás feltételül szabja. Úgy vélekedett, a székelyek menetelésére sem lenne szükség, ha a kormány a kezében lévő diplomáciai lehetőségekkel 2005-ben tudott volna élni.
Rétvári Bence szerint a kárpátaljai magyar kisebbségnek a kiszámíthatatlan viszonyok jelentenek nehézséget, és hogy sok helyen nem tartják be a jogszabályokat. Felidézte, hogy a két állam között folyamatos a párbeszéd, de először fordult elő a vegyes bizottság történetében, hogy a magyar fél nem írta alá a jegyzőkönyvet a tanácskozásról. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az anyanyelvi törvényt nem tartják be, az adminisztrációban nincsenek magyarok, és a Tisza menti járásban szükség lenne egy tankerület kialakítására.
Gulyás Gergely (Fidesz) pártja nevében ismét felszólította az MSZP-t, hogy tisztázza magát a hamisított bajai választási videó ügyében. Mint mondta, MSZP-s és DK-s politikusok is érintettek az ügyben, és az egész baloldal egészének érdeke lenne az ügy tisztázása. Kijelentette, hogy a tisztán látás a magyar demokrácia és közélet érdeke, hiszen ilyen súlyos bűncselekmény, mint a hamis vád, nem volt még az elmúlt években. Hozzátette: szeretnék, ha az igazságszolgáltatás képes lenne arra, hogy az ügyet teljes egészében feltárja, tisztázza azt, kik voltak a megrendelők, illetve a készítők, és miért az MSZP-székházába vitték a videót.
Rétvári Bence válaszában azt mondta, ez az ügy régi idők, az 1950-es évek módszereire emlékeztet, csak most új emberekkel, új módszerekkel és Ron Werberrel. Úgy vélekedett, az is beszédes, hogy nem a Fidesz–KDNP-nél kopogtattak egy olyan videóval, amely a politikai ellenfél lejáratását célozza. Fontosnak nevezte, hogy az MSZP hozza nyilvánosságra az ügyben lefolytatott belső vizsgálatának eredményét.
A bajai választásra kitérve azt mondta, az ellenzék kampányának botránykeltés lehetett a célja, végig próbálták a választások törvényességét megkérdőjelezni, mivel saját nyolcéves kormányzati eredményeikkel nem nagyon tudtak büszkélkedni.
Napirend előtt a szocialisták nem állítottak szónokot.
