A kormányfő a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban megállapodást írt alá a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az evangélikusok közösségi szolgálatában fontos szerepet játszó épületek felújításáról, amely az evangélikus egyház születésének 500. évfordulójára, 2017-re várható.
Az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz, a szociális intézményekben pedig gondoskodó szeretet – mondta Orbán. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar nemzet akkor volt erős és büszke, amikor az állam és az egyház között jó kapcsolat volt, amikor az állam elismerte az egyház hivatását a vallási élet szervezése mellett a kultúra terjesztésében, az ifjúság nevelésében, a betegek gyógyításában és a szegények megsegítésében.
Alkotmányos kötelezettsége a mindenkori magyar államnak azon dolgozni – folytatta –, hogy miközben tiszteletben tartja az állam és az egyház különválasztását, aközben a közjó és a közösségi célok érdekében erősíti az állam és az egyház közötti együttműködést. Orbán utalt arra is, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Amikor 1517-ben Luther kiszögezte tételeit – mondta a kormányfő –, Európa rendkívül mély válságtól szenvedett, „a kontinens akkor a deformáció útjára lépett”.
Luther Márton azonban azt vallotta meg, hogy kész vitába szállni az őt körülvevő világgal, és tettével azt üzente, hogy a kereszténység és Európa csak akkor menthető meg, ha visszatér gyökereihez – fejtette ki a miniszterelnök, aki úgy fogalmazott – párhuzamot vonva az akkori és a mostani világ között –, hogy „Európa ma is deformációtól szenved”, így lehet, hogy Luther Márton ma is kiszegezné tételeit a vártemplom kapujára. Orbán meggyőződése szerint Európa még meglévő gazdasági és politikai pozíciója is leginkább annak köszönhető, hogy a kontinens „az akkori megújulásból fakadó értékrendszerre épült”.
Európa akkor indult el a diadal útjára, amikor Luthertől megtanulta: a munkára úgy tekintsen, mint Istentől kapott hivatás – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: a kontinens akkor került mindig válságba, amikor megfeledkezett erről a tanításról. Szavai szerint ez a mai bajok végső oka is, reméli azonban, hogy a reformáció közelgő 500. évfordulója emlékeztetni fogja Európát erre az igazságra. A kormányfő a beszédét azzal zárta, hogy a magyar állam elismeri a Magyarországi Evangélikus Egyháznak az ország történelmében, szabadságküzdelmeiben, a magyarországi nemzetiségek nyelvének és kultúrájának fenntartásában betöltött szerepét.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, a Reformáció Emlékbizottság, az állam és a protestáns egyházak közös szervezete készíti elő a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepi rendezvényeket. Mint mondta, a reformáció része az egyetemes magyarságnak és az egyetemes európai művelődéstörténetnek. Utalt arra is, hogy Orbán Viktor a Magyarországi Evangélikus Egyházzal szerdán Budapesten szerződést kötött a győri és a budapesti Insula Lutherana elnevezésű épületegyüttesek megújításáról.
