Bajnai a kartellező bankok oldalán áll?

A Fidesz szerint Bajnai Gordon azon bankárok oldalán áll, akik csak a saját érdekükre és zsebükre figyelnek.

A fideszes politikus hangsúlyozta, korábban az Együtt–PM Szövetség vezetője és az MSZP is beismerte, hogy a bankadó kivezetésére, illetve csökkentésére készülnek. Zsigó Róbert szerint ezzel a volt kormányfő a kis keresetű családokkal és munkavállalókkal fizettetné meg az állam kieső bevételeit.

Zsigó szerint ennek megvalósítása érdekében Bajnai Gordon adóemelést akar, vagyis Európa második legkisebb, 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsa helyett 40 százalékos terhet vetne ki. Aláhúzta, Bajnai ezzel egy időben eltörölné a családi adókedvezményt, amivel a munkavállalók elsöprő többségének – köztük a minimálbért, illetve a kevéssel többet keresőknek – csökkenne a fizetése.

A Fidesz szóvivője szerint az Együtt–PM vezetője programja megvalósításában a spekulatív pénzügyi körök, bankárok támogatására számít. Ennek alátámasztására megemlítette, hogy egy „hazai bankvezér” Bajnai pártalapítványának támogatására szólította a banki alkalmazottakat.

Hozzátette: a volt kormányfő azokat a pénzintézeteket segítené, amelyek a Gazdasági Versenyhivatal szerdai döntése alapján egymással összefogva, szabálytalan módszerekkel próbálták akadályozni a végtörlesztést, vagyis azt, hogy a bajba jutott devizahitelesek kimásszanak a csapdából.

A Fidesz szóvivőjének tájékoztatóját követően Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a 11 pénzintézetre kiszabott 9,5 milliárd forintos bírságra utalva azt sürgette, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést. Mint fogalmazott, beigazolódott, hogy a pénzintézetek összejátszottak, és több tízezer embertől vették el a végtörlesztés lehetőségét. Fontosnak nevezte, hogy a bíróságok egységesen kimondják: ezek a bankok becsapták, megtévesztették ügyfeleiket.

Szólt arról is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal bírsága jó, de önmagában nem elegendő, hiszen a bankok profitja sokszorosa a 9,5 milliárd forintnak, ekkora bírság mellett is megéri nekik az, hogy továbbra is megtévesszék ügyfeleiket.

Boros Imre közgazdász korábban az MNO-nak arról beszélt: véleménye szerint a Simor András vezette jegybank is felelős lehet azért, hogy kamatemeléssel riasztották el az adósokat a devizahitelek forintosításától a bankok. Hozzátette, a pénzintézetek most is ragaszkodnak extraprofitjukhoz. Úgy véli, a jövőben az állami, vagy legalábbis magyar többségi tulajdonú bankrendszer jelenthet megoldást.

Simorék fokozatosan elkezdték megemelni a forint alapkamatát, egyre drágábbá téve a forinthiteleket, amelyekkel a devizaadósok végtörlesztéssel kiválthatták volna devizahiteleiket. 2010. november 30-ától gyakorlatilag egy év alatt 5,25-ről 7 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot. A különbség 1,75 százalék, ez összevetve nem áll messze attól a 2,5 százaléktól, amennyivel a bankok – igaz, rövidebb idő, mintegy négy-öt hónap alatt – drágították a forinthiteleket, mondta Boros.

A fentiek fényében nem zárható ki, hogy a Magyar Nemzeti Bankot – a közgazdász kifejezésével élve – a külföldi bankok rángatták, saját érdekeik szerint módosítgatva a forint alapkamatát, ezzel mintegy rásegítve a pénzintézetek kamatemeléseire. Így a devizahitelesek jelentős része nem tudta vagy nem merte forintosítani külföldi pénznemben fennálló tartozását, vagy ha mégis megtette, a megemelt kamatok miatt így is a bankokat gazdagította. A pénzintézetek így kompenzálták magukat azokért a veszteségekért, amelyek állításuk szerint a végtörlesztés nyomott árfolyama miatt érte őket.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, szeptember 27-én a bankok tagadták, hogy összebeszéltek volna, hogy együtt csökkentsék a végtörlesztésben részt vevő adósok számát. A vád szerint 2011 őszén, a végtörlesztés idején a bankok közösen határoztak úgy, hogy minél kevesebb adósnak teszik lehetővé a devizaadósságuk forintra váltását.

Ismert, a végtörlesztés életbe lépésekor másfél hónap alatt átlagosan egy-másfél százalékponttal drágultak a forintalapú kölcsönök. Az ügyben indult eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél még Rogán Antal kezdeményezte arra hivatkozva, hogy a pénzintézetek egyidejűleg emelték meg a forinthitelek kamatát a kedvezményes végtörlesztés hírére.