A miniszter emlékeztetett: a 2010-es kormányváltáshoz kapcsolódó egyik reform lényege éppen az volt, hogy az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát, a sportot és a szociális területet egy vezetés alá vonják.
Az egyik legnagyobb gondnak az elmúlt 21 évben az bizonyult, hogy a felelősség megosztott volt, nem lehetett pontosan tudni, hogy ki, mikor, miért felelős, és mit lehet rajta számon kérni – mondta Balog Zoltán a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének konferenciáján tartott előadásában. Egyfajta presztízs-, pozíció- és forrásharc alakult ki az elmúlt évtizedekben, és nem akadt egy erős politikai formáció, amely ennek véget vetett volna – mutatott rá.
Balog Zoltán szerint ennek a „harcnak” a legszembetűnőbb következménye az önkormányzatok éveken át tartó eladósodottsága volt, hiszen a központi kormányzat elégtelen finanszírozása mellett kellett az önkormányzatoknak az állam által rájuk ruházott egyre több feladatnak megfelelniük, aminek sok helyhatóság nem tudott eleget tenni, vagy hitelekből finanszírozták a működésüket.
A miniszter véleménye szerint 2010-ben átfogó, hatékony változtatásra volt szükség, és ki kellett jelölni a felelősöket, továbbá az emberekkel és a helyi önkormányzatokkal el kellett hitetni, hogy „a központi állam nem ellenség”.
Balog Zoltán szerint az elmúlt évek átalakulásának egyik fontos célja a munka megbecsülése és középpontba állítása volt. Mint fogalmazott, a munkaalapú társadalom felé kell haladni, és ezt a nagy rendszereknek is támogatniuk kell. Ezzel kapcsolatban a rokkantsági fokozatok felülvizsgálatát, illetve a nyugdíj és a munkavállalás szétválasztását említette. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, „stílushiba” csúszott a rendszerbe, hiszen a nyugdíjaskorú orvosok esetében az államnak kellett volna kérnie, hogy egyes orvosok tovább dolgozzanak, hiszen nélkülük nem működne a rendszer.
A miniszter szerint nemzetstratégiai kérdés az esélyek kiegyenlítése és az esélyteremtés, ehhez elengedhetetlen, hogy a nagy ellátórendszerek átláthatók legyenek. Mint mondta, 2010-ig senki nem tudta, hogy Magyarországon hány tanár és orvos dolgozik hányféle munkaviszonyban, mert nem létezett egységes adatbázis, továbbá nem volt adat arról sem, hogy ki milyen jogcímen jutott szociális ellátásokhoz.
Balog Zoltán megjegyezte, a közoktatásban Klebelsberg Kunó óta ilyen átalakítás nem történt, mint az utóbbi három évben. A reformok célja, hogy a gyerekek „jobban és jobbat tanuljanak” – tette hozzá.
