Ahhoz, hogy valakiből egyetemista korára prostituált váljon, nyilvánvaló, hogy korábban el kell kezdeni ismerkednie ezzel a világgal – indokolta a könyv megírásának előzményeit Szabó Anna Eszter, a Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel! című dokumentumkönyv egyik szerzője. Mint mondta, az Egyetemista lány támogatót keres című korábbi elemzésük írásakor nem tapasztaltak olyan hatalmas generációs szakadékot, mint legújabb összeállításuk felvétele során. Ez talán a legfontosabb probléma: a szülők nagy részének ugyanis nemcsak a modern kor lehetőségeiről, csábításairól nincs elképzelésük, sokuknak még az is gondot okoz, hogy egy okostelefon vagy egy internetről letölthető alkalmazás működését megértse. Pedig a mai kamaszok ezekkel élik mindennapjaikat, nélkülük el sem tudják képzelni az életüket. A fiatalokra számos lehetőség vár, amelyről a szülőknek – beszélgetések, érdeklődés híján – fogalmuk sincs.
A mai kamaszok teljesen másképpen beszélnek, derül ki a könyvből (is), más szavakat, idiómákat, angolból átvett vagy magyarított kifejezéseket, jeleket használnak. Satnyul a szókincsük, ám ez nem zavarja őket; amit egy tíz évvel ezelőtti serdülő még két mondatban fejezett ki, azt egy mai kamasz elintéz annyival, hogy „ja”, állítják a könyv írói. A trágárság beszédükben alapvető elem, körükben akár egy huszonöt éves fiatal is földönkívülinek érzi magát, ecsetelték a szerzők tapasztalataikat.
A lázadás, az ellenállás, a kíváncsiság, a kipróbálás vágya nem változik, ezek évezredek óta jellemzik a serdülőket, ám még akár tíz éve is több volt a tabu, s kevesebb a csábítás. Ma viszont egy az egyben s könnyebben elégítik ki vágyaikat a kamaszok. Egy felnőtt számára sokkolóan könnyedén vesznek minden extremitást, egyáltalán nem gondolkodnak előre. A nemi betegségektől nem tartanak, csak a nem kívánt terhességtől félnek. Szabó Anna Eszter elmondta: az interjúkon kiderült, hogy a fiatalok hatalmas titkokat őriznek, s még ha nem is velük történt meg egy-egy szülőket elborzasztó eset, mindegyikük ismer a környezetében olyan társat, akivel viszont igen.
A legtöbbjük otthoni szeretet, törődés hiányában örömforrást keres, ám míg régen az ifjakat kielégítette a Dallas pénteki aktuális epizódja, ez ma teljesen másképpen működik, elég csak arra gondolni, hogy pár kattintással egész évadokat tölthet le bárki az okostelefonjára. Egyszerre több dologgal foglalkoznak, tévé mellett tanulnak (ha tanulnak), közben folyamatosan kommunikálnak egymással az interneten. Így viszont elvész a megszerzés öröme, hiszen minden könnyen elérhető számukra.
Már a kisgyermekeknél is komoly függőséget okoz az internet és a közösségi oldalak állandó látogatása, sokszor semmilyen más tevékenység nem köti le a kamaszokat, szélsőséges esetekben egyáltalán nem is foglalkoznak mással. Ugyanakkor súlyos dühkitöréseket idézhet elő náluk, ha megakadályozzák ebben őket.
Nagy Szilvia, a kötet másik szerzője hozzátette: az internet mellett a kör folyamatosan bővül az úgynevezett like-függőséggel (ilyenkor a fiatalok a Facebookon közzétett véleményük, hozzászólásuk, fényképük kedvező véleményezését, „lájkolását” várják, az angol like, kedvel szó után), a tévésorozat-függőséggel, a különböző szintetikus drogok rendszeres használatával.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
