A másfél órás program során három moderátor segítségével a középiskolás diákok játékos formában kipróbálják, milyen következményei vannak a posztolásoknak, és kiderül, hányszor követnek el például jogsértést másik személy ellen, amikor jogtalanul használják fel fotójukat vagy megsértik a magántitkukat. Március közepéig 30 szakiskola és középiskola mintegy háromezer diákja vesz részt a programban.
Az első előadás előtt Balatoni Monika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai erőszak, a verbális és internetes zaklatás nagyon sok áldozatot követelt már, és egy nehezen megállítható folyamat, amelyben szerepet kell vállalnia a családnak, az iskoláknak és a kormányzatnak is. Mint mondta, a család felelőssége abban áll, hogy innen hozzák a gyermekek a „mintát”, ahogyan a konfliktusokat kezelik, a pedagógusoké abban van, hogy felismerik-e az iskolai közegben a szinte minden osztályban megtalálható fizikai és verbális bántalmazást.
A legnagyobb felelősség a kormányzatot terheli: javítani kell a gyermekvédelmi jelzőrendszeren, és fel kel hívni a fiatalok figyelmét arra, hogy nem „ciki”, ha egy fiatal párbeszédet folytat egy hozzá közelálló bizalmi emberrel arról, hogy őt zaklatják. Az esetek 90 százalékában a fiatalok nem mernek beszélni arról, hogy kiközösítik, bántalmazzák őket, és csak a brutális cselekedeteknél veszi észre a család és/vagy a pedagógus, hogy komoly probléma van – mondta. Kiemelte: ma Magyarországon minden negyedik gyerek állította, hogy már molesztálták vagy zaklatták az interneten, miközben a szülők 87 százaléka azt gondolja, a gyermekére semmifajta veszélyt nem rejt a világháló.
A felmérések szerint a 10 éves gyerekek 97 százaléka naponta használja az internetet ma Magyarországon, a nagyobbak 99 százaléka pedig naponta több órán át használja a közösségi oldalakat. Balatoni Monika elmondta, a programra azért van szükség, mert a fiatalok, akik már naponta több órán át használják az internetet, fel sem mérik, hogy az egymással megosztott információk, személyes adatok, fotók nem csak általuk elérhetőek, és nincsenek tisztában azzal, hogy amit az internetre feltöltöttek, az „örökre megmarad”, nem lehet törölni, és az információkkal, amiket megosztanak egymásról, vissza is lehet élni.
Az államtitkár elmondta: a felnőttképzési intézettel együttműködve szeptembertől a pedagógusok továbbképzésén is téma lesz a közösségi média, a családon belüli erőszak, a 12 éves büntethetőségi korhatár, a rablás és lopás kérdése.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa azt emelte ki, hogy a gyerekek a közösségi médiát nem eszközként használják, hanem abban élnek, az a vágyuk, hogy állandóan legyenek bekapcsolva, és ezért rettenetes dolog számukra a kiközösítés a virtuális térben, „mert olyan, mintha meghalnának”. Kóbor Zoltán, az iskola igazgatója úgy fogalmazott, a program nagyszerű, és elmozdulást jelent az internetes zaklatás területén.
